Szellemi guberálás a művészdombon

Szentendrei alkotóműhely a Gönczi Galériában

„A régi mesterségekről manapság egyre jobban megfeledkeznek az emberek, a bóvli azonban mindenhol ott van. A cél az, hogy megőrizzük a tisztességes kézművesmunka és a képzőművészet értékét.” – fogalmazott a kiállítást megnyitva Bartha Ágnes ötvösművész, az egyesület elnöke, (akinek egyedi ékszerei szintén láthatók a Keresztury ÁMK galériájában).

A Domb Alkotóműhely nem más, mint a 20. és a 21. század lelki „szemétdombja”, mely teli van ki nem csomagolt értékkel. A Domb művészei pedig a kor szellemi guberálói; fizikai és szellemi értékmentést végeznek. Az alkotókör tagjai nem csinálnak mást, mint a régi mesterségek fortélyait ötvözik a mai művészettel.

A Gönczi Galériában ékszereket, egyedi tervezésű ruhákat, szobrokat, festményeket és grafikákat láthatunk tizenegy alkotó (Bartha Ágnes, Kuti Krisztina, George Radic ötvösművészek, Bein Klára, Kozma Vera, Manninger Mária, Richter Sára textilművészek, Léderer Tamás szobrász, Takáts Árpád faműves, Takáts Márton festőművész-grafikus és Takáts Zoltán kovács-iparművész) jóvoltából. A kiállítók a képző- és iparművészet mai áramlataiból mutatnak be „lehetséges változatokat”.

A színes, extravagáns ruhák (például könnyű tisztaselyem estélyi, vagy puha, meleg, kötött kabát) mellett dizájnos, ám nagyon is hordható ékszerekben, valamint festményekben, szobrokban, gobelinekben is gyönyörködhetünk. Takáts Árpádnak (a Bóbita Bábszínház volt bábkészítőjének) köszönhetően még egy paravánnyi vicces bábfigurával is találkozhatunk a kiállítótérben.

Izgalmas kísérletet hajt végre néhány anyag kombinációjával az alkotóközösség elnöke, Bartha Ágnes ötvös is. A művész korábban zománccal foglalkozott, majd nemesfémekből készített ékszereket. Mostanában viszont a képző- és iparművészetben is egyre népszerűbbé váló plexit (üveghez hasonló megjelenésű, átlátszó műanyag felület) ötvözi a tűzzománc képeivel. Hidat képezve így, a 21., és a 12. század között.

A különféle anyagok együttes használata a Domb-műhelytől amúgy se idegen: Léderer Tamás fémfejű és -lábú, fatestű (faruhájú) női alakját gyöngyök díszítik. A szobrásztól azt is megtudhattuk, hogy a sárkányok stabil műtárgyak. Persze ezen a ponton felmerült a művészi kérdés, hogy ezeknek a bronzból készült példányoknak
van-e akkora jelenősége, szerepe, mint a videojátékokban és a filmekben látott társaiknak?

Hát bízzunk abban, hogy a domborzati viszonyok még jó darabig nem változnak, s mindig lesznek olyanok, akik felkaptatnak a művészet magaslati pontjára egy kis friss szellemiségért, meg esztétikus látványért. (És akkor a bronzsárkányok örökké boldogok lesznek.)