Archivum

Virágozzék a japán-magyar barátság

2013. április 08. hétfő, 19:11

Címkék:

Bár termést nem hoz, mégis a gyümölcsöző japán-magyar kulturális kapcsolatot szimbolizálja az a vadcseresznyefa, melyet a közelmúltban ültettek a Hevesi Sándor Színház előtti térre. Az ünnepségre a japán Szakura, vagyis tavaszünnep alkalmából került sor. Az ötlet Pinczés Istvántól, a Griff Bábszínház igazgatójától származik, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a szigetországgal, különösen Tojama megyével. A zalaegerszegi japán-magyar tavaszünnepen mindenekelőtt zászlófelvonásra került sor: a tér egyik üresen álló zászlórúdjára a város címeres lobogója került, jelezve, hogy a Hevesi-színház és a bábszínház fenntartója immár a megyeszékhelyi önkormányzat.

japan 1

Tavaszünnep vadcseresznyefa-ültetéssel

A közös kulturális kapcsolatok jelképeként Koizumi Hirosi, a Tojamai Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke, Gyutai Csaba polgármester, Besenczi Árpád színidirektor, Pinczés István bábszínház-igazgató, Szemes Péter a Magyar-Japán Baráti Társaság zalaegerszegi tagozatának elnöke, és Péntek Imre a társaság tiszteletbeli elnöke cseresznyefát ültettek a tér egyik sarkába.

Gyutai Csaba elmondta: a Szakura a japánok egyik legnagyobb ünnepe, mellyel a cseresznyevirágzást ünneplik szerte az országban. A fa, és annak virága a tisztaságot, egyszerűséget és szépséget, illetve a megújuló természetet szimbolizálja. Az előző években hangsúlyossá vált a város, valamint Tojama megye közötti kulturális kapcsolat, remélik, hogy a faültetés által tovább erősödik a baráti viszony.

japan 2

Koizumi Hirosi háláját fejezte ki a jeles japán nap zalaegerszegi megünnepléséért. Mint fogalmazott: a közös program jó alkalmat ad arra is, hogy megemlékezhessünk a szigetországot két évvel ezelőtti sújtó, pusztító cunami áldozataira.

A tavaszünnep a színház nézőtéri galériájában folytatódott, ahol "Japán élet, japán viselet" címmel nyílt tárlat Pinczés István gyűjteményéből. A rendező 1981-ben találkozott először New Yorkban Hirosival, akit később akkori munkahelyére, a debreceni Csokonai-színházba is meghívott. Azóta is tartják a kapcsolatot, s Pinczés többször járt a szigetországban is; harminc éve gyűjti a japán kultúrához, művészethez és életmódhoz kötődő relikviákat.

japan 3

A kimonókból, kalligráfiákból, fotográfiákból álló kiállítást Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője nyitotta meg. Kiemelte: míg Magyarországon örökké vita, hogy modern országot építsünk-e, vagy inkább a hagyományainkhoz ragaszkodjunk, addig Japánban a két gondolkodás tökéletes egységet alkot. Bár a japán kultúráról és művészetekről sajnos nem tudunk eleget, mégis számos japán szó él a magyar nyelvben; elég ha csak a gésára, vagy a kimonóra gondolunk. A különböző termékeken látható Made in Japan felirat pedig minőség a garanciára. A tárlat betekintést ad a szépséges japán kultúrába, ízlésbe, illetve a kalligráfiák izgalmas világába.

japan 4