Archivum
Vonósok, pengetősök közelségében
Nem volt különösebben hangszerőrült, inkább a kalandvágy hajtotta. Ha a zongora megmozdítása és szállítása egyszerűbb lenne, talán azt választotta volna. A "könnyebbség" kedvéért azonban a vonós és pengetős hangszerek készítője és javítója lett.
Hangszerkészítő a mesterdarabok rejtelmeiről
A nyolcvanas években egy zalai fiatalember számára kissé bonyolult volt egy efféle mesterséget kitanulni, hiszen a lehetőségek több száz kilométerre voltak. Porpáczy Szilárddal a zene világnapja alkalmából (október 1.) beszélgettünk a kezdetekről, mesterhegedűkről, no meg a zenei lelkületről.
Kevés a mesterdarab
- A Zrínyi Miklós Gimnáziumban végeztem, s érettségi után azt gondoltam, hogy művészettörténész leszek. Akkoriban azonban nagyon kevés jelentkezőt vettek fel, ezért úgy döntöttem, hogy inkább valami szakmát kellene tanulni. A borászat, a fogtechnika és a hangszerkészítés merült fel elsőre. Aztán végül is ez utóbbinál kötöttem ki. A szegedi hangszergyárba kerestek inast, ám csak helybéliek jelentkezését várták, így gyorsan átírattam az állandó lakcímemet. Fel is vettek, két év múlva pedig megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt: vonós- és pengetős hangszerek készítője és javítója lettem. Ezen belül is főleg hegedűkkel foglalkozom.
- Magadat leginkább csak hangszerjavítónak hívod. A készítés menet közben elmaradt, vagy nincs rá igény?
- Ez vicces, mert valójában sosem készítettem teljes hangszert, csak külön-külön az egyes részeit. Szegeden több hegedűnyakat gyártottam, mint a mesterem! Ezért is jöttem el onnan: túl személytelennek tűnt a sorozatgyártás. Hiányzott a lelkület. Szerettem volna közelebb kerülni az egész hangszerhez, nemcsak mindig egy adott részéhez. Elmentem hát egy budapesti mester mellé inasnak. Az ott töltött két év alatt a lelkületet ugyan megkaptam, ám nem sok önálló munkát bíztak rám. Viszont amit ott láttam, azt Zalaegerszegre visszatérve a kezem már tudta alkalmazni. Így saját műhelyem lett. Hogy miért csak javítok? Mert ezeket a tradicionális mesterségeket nem lehet megfizetni! 220 munkaóra egy hegedű elkészítése, ami két, két és fél hónapi munkát jelent. Minden költséget és adót összeszámolva, 500 ezer forint alatt nem tudnám eladni a darabokat. Ezt manapság nem venné meg senki. Ezért foglalkozom hangszerjavítással, s most már ezzel is csak hobbi szinten.
- Ennyire szomorú a helyzet zenei téren? Ha jól tudom rajtad kívül nincs is más mester a megyében, aki vonós hangszereket javítana.
- Én is úgy tudom, hogy egyedül vagyok. Nincs azonban túl sok szimfonikus zenekar és egyre csökken a prímások száma. Általánosságban is elmondható, hogy kevés a minőségi hangszer a megyében, melyek javítása szép feladatot jelenthetne. 99 százalékban könnyedebb, gyári hangszerek érkeznek hozzám. Ezek között a hegedűkön, bőgőkön túl sok gitár is van, amit hobbizenészek használnak.
- Ezek szerint a hangszerjavító igényli, hogy mesterdarabok kerüljenek a kezébe? A laikus azt gondolná, hogy ez inkább a zenésznek fontos.
- Azért ez nem így van. Persze egy laikusnak nehéz elmondani, hogy mi a különbség egy mestermunka és egy sorozatgyártott hangszer között. Az ember szeme azonban megtanulja a szépet! Egy jó bőgő például olyan, mint egy szép nő. Megvannak azok a vonalak, formák amik fontosak. Egy mester által készített hegedűnek például mívesebb a csigája. Nem mindegy ugyanis, hogy hirtelen csavarodik, vagy húsos, olaszos, németes, netán csehes. A fa is nagyon fontos. A hegedűk jávorfából, vagy lucfenyőből készülnek, de az a legjobb, ha lassan növő, hegyi fák adják az alapanyagot.
A jó hegedűhöz minőségi fa kell
- Kell, hogy a készítő tudjon zenélni?
- Tanultam hegedülni, bár mikor még inas voltam, nem volt ilyen kritérium. Ma már része ez is a mesterképzésnek. Annyit mindenképpen kell tudni, hogy megszólaljon a hangszer, s be lehessen állítani a húrokat. Kicsit olyan ez, mint a Forma 1: Schumacher nem tud autót szerelni, de megmondja, hogy mi nem jó az autón. Hozzám is bejön a zenész, hogy mondjuk a magas hang túl élesen szól, s én meg tudom javítani, be tudom állítani.
- A hegedűről általában a népzene vagy a komolyzene jut az ember eszébe. Téged viszont gyakran látni rockkoncerteken is. Van átfedés mesterség és zenei ízlés között?
Vonósok, pengetősök
- Nálam van is, meg nincs is. Komolyzenét ritkán hallgatok, de a népzenét nagyon szeretem. Pozitív energiákat szabadít fel. Régen gyakran jártam táncházakba, mert ott a hangulaton túl, nagyon jó fej emberekkel lehetett találkozni. A rock zenét meg imádom! Amúgy azt gondolom, hogy mindenféle zenét lehet szeretni, ha az minőségi. A zeneoktatással például az a problémám, hogy nem halad eléggé a korral. Nem feltétlenül jó az, hogy még mindig csak komolyzenét és klasszikus darabokat tanítanak a fiataloknak. Ha a tananyagba a saját zenei világuk is bekerülne, vagy akár a jazz, a blues vagy a rock alapjai, netán nagyjai, lehet, hogy több gyerek akarna zeneiskolába járni. Sok diák jön hozzám javíttatni, de csak keveseken látom azt, hogy szerelemesek a hangszerükbe! A többség sajnos muszájból, és nem érzelemből játszik, ez pedig hosszú távon nem jó.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberekSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretében