El kell tud­ni fo­gad­ni a be­teg­sé­get

Zsem­lye Csa­ba, a za­lai gyó­gyí­tó

– Nem ve­szem kö­rül ma­gam gé­pek­kel, min­den­fé­le szá­mí­tó­gé­pes „kütyükkel”, mint ahogy azt a ter­mé­szet­gyógy­á­szok te­szik. A pa­ra­pszi­cho­ló­gia híd a test és a lé­lek kö­zött. Va­gyis nem a tes­tet, ha­nem a lel­ket, a szel­le­met gyó­gyí­tom. Úgy szok­tam mon­da­ni: a hi­da­kat kap­cso­lom össze a lé­lek­ben, ugya­nis ál­ta­lá­ban az össz­hang hi­ány­zik az em­be­rek­ben. So­kan nin­cse­nek tisz­tá­ban a ben­nünk zaj­ló fo­lya­ma­tok­kal, az ok-oko­za­ti össze­füg­gé­sek­kel.

– Azt le­het tud­ni, hogy az Ön nap­tá­ra igen­csak te­le van. Hogy le­het így be­szél­ni még több be­teg fo­ga­dá­sá­ról?
– A 18 év alatt ese­tem­ben is fo­lya­ma­tos fej­lő­dés­ről be­szél­he­tünk. Egy lum­bá­gós be­teg gyó­gyí­tá­sá­hoz kez­det­ben 12 al­ka­lom­mal kel­lett össze­jön­nünk, er­re a cél­ra ma 3–4 al­ka­lom is ele­gen­dő. Meg­ta­nul­tam azo­kat a tech­ni­ká­kat, for­té­lyo­kat, ami a gör­dü­lé­ke­nyebb (lé­lek)fel­tá­rást és gyó­gyí­tást se­gí­ti. S bár a be­teg­ség­től füg­gő­en to­vább­ra is vál­to­zó, hogy ki­nek hány al­ka­lom­mal kell el­jön­nie hoz­zám, a be­te­geim egy ré­sze cse­ré­lő­dik.

Fo­lya­ma­to­san sok be­te­gem van a két ren­de­lőm­ben – Ceg­lé­den és Za­la­eger­sze­gen –, és több olyan eset is fel­me­rült már, hogy or­vo­sok, pszi­cho­ló­gu­sok – hall­va az ál­ta­lam vég­zett te­rá­pia ered­mé­nyes­sé­gét – kö­zös mun­ká­ra kér­tek fel. Leg­utóbb Nagyatádon volt er­re pél­da. A mai or­vo­sok ta­lán leg­gyen­gébb pont­já­nak az szá­mít, hogy fu­tó­sza­lag-sze­rű­en vált­ják egy­mást a be­te­gek a ren­de­lők­ben 5–5 per­ce­ket töl­te­nek csak az em­be­rek­kel. Ez­zel el­len­tét­be ne­kem – rá­szán­va a kel­lő időt – le­he­tő­sé­gem nyí­lik a mé­lyebb lel­ki okok fel­tá­rá­sá­ra – ahol per­sze igény van er­re.

– Mi­lyen be­teg­sé­gek gyó­gyí­tá­sát nem tud­ja vál­lal­ni?
– Bi­zo­nyos be­teg­sé­gek­nél akut és kró­ni­kus ese­te­ket kü­lön­böz­tet­he­tünk meg. Az akut be­teg­sé­gek gyors le­fo­lyá­sú­ak – mint pél­dá­ul a vak­bél –, na­pok alatt vál­to­zó fo­lya­mat­tal, egész egy­sze­rű­en nem tu­dok ve­lük mit kez­de­ni. A kró­ni­kus be­teg­sé­gek ese­té­ben vi­szont – ami­kor be­áll egy ten­den­cia – már van le­he­tő­ség a gyó­gyí­tás­ra. A da­ga­na­tos be­teg­sé­gek ti­pi­ku­san ide tar­toz­nak.

– Mi ha­tá­roz­za meg, hogy egy be­teg­ség gyó­gyí­tá­sa mennyi­be ke­rül?
– Na­gyon fon­tos, hogy a pa­ra­pszi­cho­ló­gia lé­nye­ge a gyó­gyí­tás. Elő­re meg­ha­tá­roz­ni egy össze­get nem tu­dok, hi­szen csak idő köz­ben de­rül ki, hogy ki­nek hány al­ka­lom­ra van szük­sé­ge. Azt szok­tam te­hát mon­da­ni, hogy ez a le­he­tő­ség min­den­ki előtt nyi­tott. Egy­há­zi gyó­gyí­tás­ról van szó.  Bi­zal­mi ala­pon mű­kö­dik ez a do­log, és a gya­kor­lat en­gem iga­zol, hi­szen így gyó­gyí­tok már 18 éve.

Ez egy fe­le­lős­ség­vál­la­lás is egy­ben. Azt kö­ve­tő­en, hogy en­gem fel­ke­res egy be­teg, nem mind­egy, hogy mit mon­dok ne­ki. Szá­mol­nom kell az­zal, hogy az el­hang­zot­tak mi­lyen kö­vet­kez­mé­nye­ket váltanak ki az adott eset­ben. Egy pár­hu­zam­mal él­ve: va­la­kit át le­het kül­de­ni a zeb­rán és át le­het kí­sér­ni, én az utób­bit te­szem. Alap­ve­tő­en az el­fo­ga­dást kell erő­sí­te­nem az em­be­rek­ben. Azért szen­ved­nek ál­ta­lá­ban az em­be­rek, mert küz­de­nek a be­teg­sé­gük­kel szem­ben – eb­be egyéb­ként be­le is le­het hal­ni –, mi­köz­ben a be­teg­ség el­fo­ga­dá­sán van a hang­súly.