Testvérvárosok világnapja

Bár a feljegyzések szerint az első hivatalos testvérvárosi viszony 1920-ban alakult ki a brit Keighley és a francia Poix-du Nord lakosai között, a testvérvárosi gondolat igazán a második világháború után indult hódító útjára, amikor az emberek felismerték, hogy csak egyetlen úton léphetnek előre: ha szorosan együttműködnek a szomszédaikkal.

Különösen sok német és francia testvérkapcsolat született ebben az időben, amely a háború után a két nép közeledésének fontos eszközévé vált.  A rendszerváltást követően Nyugat- és Kelet-Európa kapcsolatrendszere is virágzásnak indult. Ebben az időben évente mintegy 200 új kapcsolat létesült Európa-szerte, napjainkban pedig közel harmincezer hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tartanak nyilván a világon.

Ezeket az együttműködési formákat Magyarországon „testvérvárosnak”, Európa más részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában, Ausztráliában és Ázsiában nővérvárosoknak („sister cities”), az egykori szovjet blokkban fivérvárosoknak („goroda-pobratimi”) hívják.

A testvérvárosi kapcsolatok fő célja, hogy a városok polgárai, valamint képviselői határokon átnyúló együttműködést alakíthassanak ki több területen. A kölcsönös látogatások lehetővé teszik, hogy a közös projektek kidolgozásán keresztül mélyüljenek a gazdasági, politikai, szakmai, kulturális kapcsolatok, az együttműködés pedig bővíti az egymás országáról szerzett politikai, szociális és kulturális ismereteket.

A testvérvárosi kapcsolatok támogatására az Európai Bizottság 1989-ben elindította testvérvárosi (town twinning) programját, azzal a szándékkal, hogy támogassa a már létező kapcsolatok szélesítését és új kapcsolatok kialakítását. Az akció lehetővé teszi, hogy a települések közös programjaik megvalósításához az Európai Uniótól is szerezhessenek forrásokat.

Az EU 1993-ban létrehozta az „Aranycsillag”-díjat, amelyet minden évben annak a két városnak ítélnek oda, amelyek a legtöbbet tették az európai integrációért azzal, hogy a megelőző évben elnyert támogatások segítségével szorosabbra fűzték a szálakat saját lakosaik között.

Zalaegerszeg 14 külföldi várossal tart fenn hivatalos kapcsolatot (Varkaus, Marl, Kusel, Krosno, Szurgut, Herszon,  Beregszász, Marosvásárhely, Dobrics, Zenica, Varasd, Lendva, Gorizia, Klagenfurt),  amelyek közül legrégebbi az 1977-ben a finn Varkaussal, legújabb pedig a 2007-ben az ukrajnai Beregszásszal kialakított együttműködés. Testvérvárosaink nevei és Zalaegerszegtől való távolságuk a megyeszékhelyi Európa téren felállított testvérvárosi oszlopon vannak feltüntetve, amelyet 2000-ben az RMDSZ Maros megyei Szervezete ajándékozott városunknak. 

Testvérvárosaink tiszteletére 2007-ben a Vizslaparkon belül kialakítottuk a „Testvérvárosok parkját”, amelyben a küldöttségek közösen ültették el a saját térségükre jellemző növényeket. Földbe tűzött táblák jelzik az ültető város nevét és a növény fajtáját.  A barátságot és együvé tartozást szimbolizáló park bejáratánál egy erdélyi székely kapu – a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör ajándéka – állít emléket a két város közti virágzó együttműködésnek.