A fény és árnyék szobrásza

Szatmári Gizella kötete Zala György pályájáról és művészetéről

Dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta elsőként figyelembe a Vitrin Művészeti Kiadó gondozásában megjelent, Fény és árnyék című kötetet, kitérve Zala György pályájára. Kiemelte, hogy az Alsólendván született alkotó 1883-ban, még a müncheni képzőművészeti akadémiai tartózkodása alatt magyarosította nevét Mayerről Zalára. Így vált ismertebbé az akkori Zala megyében, kultuszának ápolását, többek között szülővárosában, azóta is az erőteljesség jellemzi. Példaként említette a lendvai várban berendezett Zala György emlékszobát, valamint Borbás György zalaegerszegi művésztanár 1999-ben megjelent A millennium szobrásza című kötetét.

– Most pedig végre valahára megszületett az a szakszerű monográfia, mellyel Szatmári Gizella budapesti művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmunkatársa nagy adósságot törlesztett, hiszen a zalai kisvárosból induló művésznek óriási szerepe volt abban, hogy a 19. századi magyar szobrászat európai rangra emelkedhetett. Az aradi Szabadság-szobor, a budavári Honvédemlékmű, az Andrássy Gyula lovas szobra, és a fő műve, a Millenniumi Emlékmű, mind olyan alkotása, melyek a nemzeti emlékezet vizuális toposzai – hangsúlyozta dr. Kostyál László.

Szatmári Gizella a Fény és árnyék címmel kapcsolatban kifejtette, a korábban ünnepelt szobrászművészt az 1937-es temetésekor még megtisztelte a kulturális kormányzat, de 39-ben már nem szerveztek neki emlékkiállítást. 1945 után megszűnt a kultúrpolitika érdeklődése iránta részben az aradi és millenniumi emlékmű miatt. Talán emiatt még ma is kevesen tudják, hogy Zala György a Millenniumi Emlékmű alkotója. A megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől kapta. Rögtön támadni kezdték, hogy nagy összeget tehet zsebre, de erről szó sem volt, hiszen honoráriumából fizette a többi közreműködő szobrászt.

A szerző beszélt arról is, hogy kevés dokumentumot tudott összegyűjteni Zala György magánéletéről. Így nem derülhetett fény arra, hogy esetlegesen fűzte-e valamilyen kapcsolat egy zalai hölgyhöz. Ez a mendemonda annak kapcsán merült fel, hogy Zala megye hölgyei 1902-ben saját készítésű hímzett kárpitot ajándékoztak neki, amit jelenleg a Göcseji Múzeum őriz.

Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője, a monográfia szerkesztője úgy vélekedett, sok talány övezi még Zala György pályáját, többek között az, miért nem kapott megrendelést a korabeli Zala megyétől, vagy miért nem készített kisplasztikákat. Bírálta, hogy Budapest arculatát jelentős mértékben formáló Zala Györgynek nincs állandó kiállítása a fővárosban. Úgy vélte, ennek helyet adhatna az általa megálmodott villa, ahol jelenleg a líbiai nagykövetség tartózkodik.