Köztársaság és a Hévíz folyóirat

Darabok Szálinger Balázs lelkéből

Mint kiderült, a gazdag életutat maga mögött tudó "poétagyártó", 14 éves korában a kaposvári kollégiumban töltött évek alatt írta első verseit. A kortárs magyar irodalom díjakkal és kitüntetésekkel elhalmozott vezető személyisége elismerte: az utóbbi években úgy mennyiségileg, mint minőségileg sokat fejlődött. A "krisztusi korba" ért Szálinger Balázs, mint fogalmazott: már képes rendszerben látni a körötte lévő világot. Az elismerések, díjak megszerzéséről szerény visszafogottsággal azt nyilatkozta, hogy számára az olvasók visszajelzése a legfontosabb. -Elégedett vagyok, ha párszáz embernek örömet okozok -mondta el a társadalmi-közéleti érdeklődéssel megáldott fiatalember. Az új kötetének címét "nyelvész lélekkel" boncolgatva kiderült, a köztársaság szóba sűrített elemek mindegyike közel áll a költő szívéhez. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte.

Az emberi viszonyokról írt különleges költői körutazás a mindennapok Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjen vissza. A Móricz-, Petőfi-, Bródy-, Szép Ernő-, József Attila-díjas poéta a főszerkesztője a Hévíz folyóiratnak, melynek legutóbbi számában olvashatók egyebek mellett Háy János és Zudor János költeményei, Fehér Béla és Gerlóczy Márton novellái, Cserna-Szabó András írása. Dr. Szántó Endre pedig Móricz Hévízfürdőn töltött éveiről értekezik.