Előadás

A 20. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja zalaegerszegi születésű volt. Ezt ma nagyon kevesen tudják, mert Vajda Lajos (1908-1941) neve szinte teljesen kikopott az emlékezetből. Persze művészi körökben mindig is legendás volt alakja, és már életében körüllengte egyfajta mítosz.

A „magasművészet” és a popkultúra közötti átjárhatóságról szólt az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi állomása. A Club PopUp Undergroundban rendezett esten ezúttal a Budapesten élő Soltis Miklós képzőművész volt az előadó, aki jelenleg doktorandusz hallgató a PTE művészeti karának doktori iskolájában.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

A cukorbetegség szövődményeiről tartanak előadássorozatot a zalaegerszegi TESZ székházban, a helyi diabetes egyesület székhelyén. A legutóbbi alkalommal dr. Kiss Katalin főorvos a szemészeti károsító hatásokról beszélt a résztvevőknek.

A Kultúrák Találkozása programsorozat részeként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Jordánia történelmi helyszíneire kalauzolta a résztvevőket dr. Gürtler Katalin régész.

Mi köze a futuristáknak a rizsgolyóhoz, és miért kampányoltak Olaszországban a tésztaevés ellen? Sok más érdekesség mellett, többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott a közönség az Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi előadásán.

Csesztregen született, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, ma pedig az Országos Széchenyi Könyvtár és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kódex kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Évek óta Mátyás király Corvina könyvtárának díszes kódexeivel foglalkozik.

A Korán Érkeztem Közhasznú alapítvány 2010 óta szervez szakmai napot a családokkal foglalkozó szakemberek számára. Az idén a tabutémának számító veszteségek kerültek a rendezvény fókuszába.

A csendéletek sokak számára unalmasnak tűnnek, és biztos hogy rengeteg – amúgy lelkes – múzeumlátogatóval előfordult már, hogy gyors tempóban haladt át egy-egy rangos galéria „still life” szekcióján.

A József Attila Városi Tagkönyvtár és a Lokálpatrióta Klub közös rendezvényén az őrségi székhelyű művészeti szalon, a Szeparé mutatkozott be, felelevenítve hatéves működésük több jeles eseményét.

„Zöld könyvtári esték” címmel sorozatot indított a város három könyvtára. Tavaly októberben kezdődött a program, melynek idén februárban már folytatása is lett. Elsőként az Apáczai Tagkönyvtár hívta gyógynövény-bemutatóra és teakóstolóra az érdeklődőket.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

A téli szünet után Moliere legismertebb vígjátékával, ami majdnem a hiszékenység tragédiája, indít a Hevesi Sándor Színház. Tartuffe címszerepét Szakály Aurél színművész alakítja.

Egy élőzenés bábjátékkal indítja az újévet a Griff Bábszínház. Otfried Preussler A kis boszorkány című meséjét Schneider Jankó állítja színpadra.

Egy himalájai expedíció kulisszatitkait hozza Zalaegerszegre december 12-én Female Yeti, hegymászó. A rendezvényre a Deák Ferenc Megyei- és Városi Könyvtárban kerül sor a Kultúrák találkozása sorozat keretében.

Nincs rossz stílus, mert stílus vagy van, vagy nincs. Ha van, az örök, míg a divat állandóan változik. Viszont a divatból kell felépíteni, kialakítva a saját imázst. Különösen fontos ez a közéleti személyiségek, politikusok körében. Ezekről tartott előadást Zalaegerszegen dr. Schiffer Miklós divat-és stílustanácsadó a Mathias Corvinus Collegium felkérésére.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja program keretében dr. Csorba László történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, egykor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Deák Ferenc humoráról és történelmi koráról tartott előadást Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban.

Káoszos falusi bohózat, ahol a feje tetejére áll a bakterház. Szabó bakter és az ő neveltje, Regős Bendegúz, no meg a Banya groteszk életeseményei, ízes beszéddel előadva. Rideg Sándor regénye alapján Tímár Péter írta színpadra a történetet, melynek Bendegúzát ezúttal kettős szereposztással mutatja be a Hevesi Sándor Színház társulata. A darabot 21 évvel ezelőtt játszották már Zalaegerszegen.