Árpád kori templom

Árpád kori templom

A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Elso írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). 1501-ben plébánosa Balázs volt, keze alatt egy káplán is muködött.

A 16. század végétol 1665-ig a templom a protestánsok kezén volt, a katolikusok az épület visszavételét követoen újjá építették, hajója ekkor síkfedésu, szentélye boltozott.
A helyreállítás a nehéz körülmények miatt sem lehetett túl igényes, a 18. század folyamán állapota folyamatosan romlott, mígnem 1803-ban a kegyúri Eszterházy család renováltatta. Ekkor festette freskóit ifjabb Dorffmeister István (1770-1807). Falképeit egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg (jelentosen átfestve azokat), a tönkrement oltárképet a tituláris szentet ábrázoló újjal pótolta. 1993-94-ben Pintér Attila restaurálta a freskókat, melyek azóta újra régi fényükben ragyognak.

A keletelt kis templom egyhajós, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és egyetlen homlokzati toronnyal. A toronyaljban nyíló bejárat kívül félköríves, belül azonban már csúcsíves lezárást kapott. A szentély két oldalát egy-egy, a hajóét két-két barokk, feltehetoen 1803-ból származó ablak világítja meg. A torony nyugati oldalán, egymás fölött lévo két, kora gótikus résablak még a legkorábbi periódusból származhat.

A kétszáz éves falképek mestere a 19. század elso évtizedében több zalai település (Lenti 1800-1802, Csesztreg 1803, Gelse 1806, Galambok 1806, Szentgyörgyvölgy) egyházában is muködött. A jó nevu és rendkívüli népszeru id. Dorffmaister István fia és tanítványa, apja halála (1797) után muvészeti sémáinak és elgondolásainak tovább éltetoje. Szintén Sopronban lakott, alighanem átvette apja klientúráját és muhelyét is. Legtöbb munkája megyénkbol ismert. Feltehetoen galamboki muködése során festett több portrét Nagykanizsán. Stílusa a magyarországi késo barokk festészet utolsó periódusához kötheto, kortársainak már a klasszicizmus igézetében dolgozó többsége szemében illuzionisztikus barokk falképei már archaikusnak és modorosnak tunhettek.
A csesztregi templom egykori oltárképe is feltehetoen az o ecsetje alól került ki, ennek sorsát nem ismerjük. A mai Storno-féle alkotás körül lévo festett architektúra Szent István és Szent László szobraival ugyancsak a Dorffmeister-féle kifestés alkalmával készült, akárcsak a karzat korlátján lévo Szent Flórián és Szent Donát ábrázolás. A harmadik kép itt elpusztult. A mennyezetet három nagyobb kompozíció díszíti: az Egyház diadala (a csegelyekben a négy nagy prófétával), ezekhez csatlakozik az Isten dicsoségét hirdeto, kitárt szárnyú angyalfigura.

Az ifjabb Dorffmeister István festészete a 19. század elso évtizedében még egy kísérletet tett az ellenreformációs idok nagyszabású templomi vízióinak felélesztésére, sikerrel azonban már nem járhatott. Az akadémiákon immáron más szellemben gondolkoztak a festok, és közönségük igénye is lassacskán megváltozott. Ha a sanyarú sorsú (egyre növekvo adósságai következtében egy nyomortelepen halt meg, tüdovizenyoben) Dorffmeisternek hosszabb élet adatik, utóbb talán az o piktúrája is megváltozik, így azonban csupán egy, az idok szavát teljes egészében meg nem érto vidéki festot lát benne az utókor.
dr. Kostyál László

A templom kulcsa elkérhető a plébánián (Kossuth út 16.), Fülöpné Bánfi Judittól (Kossuth út 21.), illetve Kulcsár Vilmoséktól (Kossuth út 29.).