Életmódváltozás a falvakban

                Néprajzi és építészeti kutatás a múzeumban

Dr. Kostyál László megbízott igazgató a program résztvevőit köszöntve elmondta: az uniós támogatást a Zala megyei Göcsej és a ma már jórészt Szlovéniához tartozó Hetés tájegység népi építészetének és a falusi lakosság életmódjának kutatására nyerték. A néprajz szakos egyetemisták és a fővárosi műszaki egyetem urbanisztika tanszékének hallgatói hat faluban végeztek felmérést a nyár folyamán. (Az utóbbiak munkáját Agg Ferenc zalaegerszegi építész segítette.) Zalában a falumúzeum előkészületeihez kapcsolt néprajzi és építészeti gyűjtőmunka óta nem folyt ilyen mélységű, a terület néprajzi értékeit feltáró kutatás.

Kovács Zsuzsa etnográfus, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum osztályvezetője (korábban a Göcseji Múzeum munkatársa, a projekt menedzsere) a kutatással kapcsolatban elmondta: a táborban az 50-es, 60-as évek falusi társadalmának, építészetének és életmódjának változásait vizsgálták a néprajz, a szociológia és az építészet tudományos kutatási módszereinek segítségével. Fókuszba állítva a kor jellegzetes épületét, a kockaházat. Elhangzott: ma a néprajzi és történelmi kutatások egyik fontos feladata a 20. században bekövetkezett történelmi, politikai és gazdasági változások vizsgálata. Különösen izgalmas, a szocializmus idején felbomló paraszti közösségek után kialakult helyzet megismerése.

A munka során építészhallgatók előre meghatározott településeken, kiválasztott épületek felmérést végezték el, a néprajzos hallgatók pedig célirányos kérdésekkel derítették ki a házhoz kapcsolt építéstörténetet és családtörténetet. A munka eredményeképpen több tucat építészeti felmérés, néprajzi interjú, és több száz fotó került a múzeum adattárába. A néprajzi-építészeti kutatótáborban összegyűjtött anyagot szeretnék kötetbe foglalni, és eljuttatni a projekt területén lévő helyszínekre, valamint a két érintett ország nemzeti könyvtáraiba.