Új kutatásokról értekeztek

Várostörténeti konferencia a levéltárban

Az „Újabb fejezetek Zalaegerszeg történetéből” című tudományos szakmai napon 12 előadás hangzott el. A város dísztermében megrendezett tanácskozáson Molnár András levéltár-igazgató elmondta: öt évvel ezelőtt, a város 120. évfordulóján volt egy hasonló konferencia, melynek anyaga azóta könyv formájában is megjelent (Végvárból megyeszékhely – Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből).

2007-ben pedig elindult egy négyéves program – dr. Gyimesi Endre polgármester kezdeményezésére, az önkormányzat és a Millecentenáriumi Közalapítvány támogatásával – melynek célja, hogy az újabb tanulmányokat egy átfogó várostörténeti monográfiába rendezze.

A mostani konferencia tulajdonképpen az eddig elkészült kutatások anyagát tárta a hallgatók elé.
Az igazgató kiemelte, hogy az elmúlt évek munkájának eredményeképpen négy könyv már napvilágot látott, néhány pedig még megjelenésre vár. Ilyen például Végh Ferenc munkája, mely az Egerszegi végvár történetét foglalja össze. A kötet a júniusi könyvhétre jelenik meg.

Dr. Gyimesi Endre a konferenciát megnyitva reményét fejezte ki, hogy a 2007–2010 között zajló kutatások újabb fehér foltokat tüntetnek el a város történetéből. Az elnöklő Kiss Gábor (Millecentenáriumi Közalapítvány elnöke) a tudományos ülés résztvevőit köszöntve felelevenítette az 1993-as, első város napi programsorozat néhány fontos eseményét.

A szakmai napon előadások hangzottak el a város történetéről a 16. századtól kezdve egészen az ’50-es évekig.Dr. Bilkei Irén főlevéltáros (ZML) az Egerszeg környéki falvak történetéről illetve birtokosaikról szólt, Csomor Erzsébet levéltáros (ZML) pedig a 18–19. századi zalaegerszegi végrendeleteket vette górcső alá. A Szombathelyi Püspöki Levéltár levéltárvezetője, Cselenkó Borbála a zalaegerszegi és a szombathelyi püspökség kapcsolatát vizsgálta egészen 1848-ig.

Kapiller Imre levéltáros (ZML) egy zalaegerszegi postamester és családja életének egy nehézségektől egyáltalán nem mentes szakaszát elevenítette fel „Csődbement egerszegi postamesterek” című előadásában. Molnár András igazgató (ZML) a nevezetes zalaegerszegi Koppány família három nemzedékéről tartott előadást. Foki Ibolya főlevéltáros (ZML) pedig Simonffy Borbála kegyes és küzdelmes életéről számolt be.

Megyeri Anna muzeológus (Göcseji Múzeum) nemrég megjelent kötetéből merített, és Morandini Tamás építész munkásságát elevenítette fel. Szakács László nyugalmazott főerdész egy hosszú periódus (1896–1958) zalaegerszegi mag- és csemetenevelését vizsgálta. Béres Katalin főmuzeológus (GM) a város mozitörténetét elevenítette fel a tízes évektől egészen a 1945-ig. Makóné Buzás Eleonóra balatonboglári tanár a zalaegerszegi internálótábor történetéről beszélt.

Paksy Zoltán főlevéltáros (ZML) a két világháború közötti helyi képviselő-testület összetételéről értekezett. Káli Csaba igazgatóhelyettes (ZML) pedig a Pontház építéstörténetéről és első lakóiról tartott előadást.
A tudományos konferencián elhangzott előadások bővített változatban ősszel kötet formájában is megjelennek.