A Holdviola dédelgetett dallamai

Ízlés, érzés, gondolatok, egyéni hangzás

Zegfeszt: Népdalokat modern elemekkel ötvözni nem új keletű próbálkozás, jó néhány példát láttunk erre a magyar könnyűzenében, a Barta Zsófia, Farkas Péter és Gál Lajos alkotta formáció azonban, mintha merőben máshová helyezné a hangsúlyokat. Mitől lesz egy népdal igazán „holdviolás”?

Gál Lajos: Általában egy zenekar megszólalását, dalainak jellegét erősen meghatározzák a csapatot alkotó zenészek. Nálunk sincs ez másképp. Ahogyan a Holdviola megszólal, abban benne van mindhármunk zenei ízlése, gondolkodásmódja, érzései. Különösebben nem gyártunk elméleteket arról, hogy mitől is „holdviolás” egy zene, egyszerűen ösztönből csináljuk a dolgokat.

Farkas Péter: Amiért szerintem a mi zenénk szerethető, az nem is feltétlenül csak a zenében, önmagában keresendő. Azok a népdalok, amikkel foglalkozni kezdünk, egytől egyig közel állnak hozzánk. Úgy dédelgetjük őket, mint saját gyermekeinket. Talán az emberek, akik megszerettek bennünket, ezt érzik ki a dalainkból.

Zegfeszt: A trió 2006-ban alakult, az átütő siker azonban, legalábbis a „színes” lemezeket és a különféle díjakat tekintve, napjainkban köszöntött be. Mivel teltek az előző évek?

Farkas Péter: Az első 2 évben szinte csak a műhelymunka szintjén működött a zenekar. Csak pár koncertet adtunk. Dalírással teltek ezek a hónapok. Ekkor születtek meg a Madárka című debütáló albumunk dalainak első verziói. Lajos 2008 nyarán csatlakozott hozzánk, s igazából ekkor kezdődött el az az intenzív időszak, ami a mai napig tart.

Zegfeszt: A Fonogram – Magyar Zenei Díj zsűrije az „Év hazai felfedezettje – 2011” címmel tüntette ki az együttest. Mit érez az ember, amikor egy rangos mezőnyben a saját nevét hallja?

Gál Lajos: A magyar zenész szakma egyik legrangosabb elismerése a Fonogram díj. Az, hogy ebben az erős mezőnyben mi három kategóriában is bekerültünk a jelöltek közé, már önmagában is nagy öröm. Ráadásul, hogy az „Év világzenei albuma” kategóriában a szakma beválasztotta a lemezünket az év legjobb öt albuma közé, olyan előadók társaságában, mint a Csík zenekar, vagy Nikola Parov, már szinte egy díjjal is felért számunkra. 

Farkas Péter: Mégis, szapora szívdobogással figyeltük a díjátadó szavait. Amikor hozzáfűzte gondolataihoz, hogy egyik személyes kedvence a díjazott, bevillant valami, hogy ezek mi leszünk. Felemelő érzés, hiszen ezt a díjat a szakmától kaptuk. Elismerés a zenésztársadalomtól, és jól eső visszajelzés, hogy értékelik a munkánkat.

Zegfeszt: Aki látott már Holdviola-koncertet, tudja, hogy a színpadi produkcióik gazdag néptáncos koreográfiával válnak teljessé. Kiknek köszönhetjük a látványt?

Gál Lajos: Három éve csatlakozott hozzánk Magyarország egyik kiemelkedő tánccsoportja, a Szinvavölgyi Táncműhely. Ők amellett, hogy a néptáncos szakma kiemelkedő képviselői, a modern táncszínházi produkciókban is otthonosan mozognak. Dalainkra Maródi Attila alkotja meg a gyönyörű koreográfiákat, melyek ötvözik az autentikus elemeket a modernnel.

Zegfeszt: A magyar népdalgyűjtemény páratlan gazdagságát példázza, hogy a Zenetudományi Intézet túl van a kétszázezredik népdal regisztrálásán. Bőséges alap kínálkozik tehát a tervek szövögetésére. Hogyan tovább a két sikeralbum után?

Farkas Péter: Tavaly december 26-án, Budapesten a Millenáris Teátrumban tartottunk egy különleges karácsonyi koncertet, mely egyben az új „Vándorfecske” című albumunk lemezbemutatója is volt. Az erről a koncertről készült hang- és képfelvételeken dolgozunk jelenleg. Ebben az esztendőben ennek a koncert-DVD-nek a megjelenését tervezzük. Természetesen a színpadi műsorunk csiszolgatásával, új dalok írásával is foglalkozunk, és persze szeretnénk minél több helyre eljutni, hogy élőben találkozhassunk közönségünkkel.