Kiss Nóra etnográfus

A Göcseji Múzeum Nőnek lenni akkor... című időszaki kiállításán kurátori tárlatvezetést rendeztek a magyar költészet napjának előestéjén.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

A Göcseji Tudásközpont e havi helyitermék piacához kapcsolódó rendezvény a nőnapról és a közelgő nemzeti ünnepről is megemlékezett. Ennek keretében Kiss Nóra néprajzos-muzeológus a magyaros női viseletről tartott előadást.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.

Tematikus nappal zárta a kilenc alkalomból álló hagyományőrző sorozatát a zalaegerszegi Göcseji Kézműves Egyesület a Göcseji Tudásközpontban. Az egyéves projektet záró program a szalma régi és mai felhasználását járta körül, népzenével, játszóházzal, termelői piaccal körítve.

A madarak és fák napja (május 10.), valamint „a rajzolás világnapja” (május 16.) alkalmából Kiss Nóra néprajzos-muzeológus tartott előadást a népművészetben fellelhető madárábrázolás fejlődéséről és jellegzetességéről, a Göcseji Tudásközpont hagyományőrző napján.

A húsvét szimbólumai kerültek a polgármesteri hivatal aulájába a Göcseji Múzeum munkatársainak jóvoltából. A Hónap műtárgya sorozat keretében ezúttal képeslapokat és szentképeket állítottak ki a vitrinbe.

Bálint-napon, azaz február 14-én várta a közönséget a második „Múzeumi kerengő” elnevezésű gyertyafényes séta. Mint arról már beszámoltunk, a Göcseji Múzeum új sorozata öt műtárgyat mutat be valamilyen téma apropóján az intézmény kiállítótereiben. A program ötletét az energiaválság adta.

Tematikus programokat és tárlatvezetéseket szervezett az adventi időszakban a Göcseji Múzeum. A karácsonyra hangoló rendezvényeken többek között az ünnepi öltözködésről, a díszes asztalterítékekről hallhatott előadásokat a közönség, de képeslapokat is készíthettek egy workshop keretében. Sőt, az egyik tárlatvezetés végén a látogatók egy korabeli családi süteményreceptet is kaptak útravalóul.

A húsvéti időszak apropóján ezúttal egy kálváriát ábrázoló türelemüveget választottak a hónap műtárgyának. A Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményéből származó üvegtárgyat a polgármesteri hivatal aulájában tekinthetik meg a látogatók.