Táncjáték a Balaton Színházban

Keszthelyen a Gyilkos-tó legendája

A Gyilkos-tó legendája az erdélyi mondavilág egyik legszebb, legérdekesebb története. Fazekas Eszter és Molnár Miklós szerelmét a fiú katonasora és a Zsivány vezér ármánykodása árnyékolja be. Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik.

A tó pedig megfojtja a füveket, a fákat és megmarad a történelem viharaiban 172 éves örökségnek, mint európai ritkaságnak is számító földcsuszamlással keletkezett gát-tó. A történet a székelyek kapcsolatát, sorsát mutatja be a magyar hazával. A magyarok 895-ös honfoglalásukkor – a kora-középkori krónikások és egyes régészeti felfedezések szerint – a Kárpát-medencében már találtak egy magyar nyelvet beszélő népet.

Ők voltak a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A honfoglaláskor ismét egymásra találó magyarokat Eszter és Miklós szerelme jelképezi, majd táncával egy nemzetté kovácsolja. A nemzetet érő megpróbáltatások viharát, az elszakadást, a vágyakozást, az egymásban való megélést a két főhős is átéli. Vajon mi lesz a megpróbáltatások után?

A vihar tovább szakítja Eszter és Miklós szerelmét? Nem. Mert ez a szerelem örök, és lelkeik odaát a Mennyországban örökre egyesülve boldogan élnek tovább. Fazekas Eszter történetének zenéje a magyar népzene és a klasszikus zene ötvözéséből készült. Célja: megismertetni a hallgatósággal a gyergyói népzenét, a Székelyföld táncait.

Az ismert népdalok úgy vannak beleépítve a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe. A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplők mutatják be a dráma részeként. A tragikus szerelmi történet végén, a két lélek túlvilági találkozása azt jelképezi: ha itt a Földön már nem lehetünk egyek, egységes nemzetként magyarok, akkor majd odaát az Úristen megadja, hogy együtt táncolhassuk közös táncunkat.