Archivum
Feliratost nézni kényelmetlen?
Kell magyar hang, vagy jó az eredeti nyelv is? Beüljünk feliratos filmre, vagy csak a szinkronizált mozi élvezhető? Gyakran megy a dilemmázás a mozipénztár előtt; van aki még a párjával is összevész, mert „ki akar két órát végigolvasni”. Sokaknak macera a felirat: túl gyors, elcsúszik a szöveg, s nem lehet egyszerre a kiírásra meg a cselekményre is figyelni.
A fiataloknak a magyar hang jön be
Mi ez, a funkcionális analfabetizmus megtestesülése, vagy ragaszkodás a világhírű magyar szinkronhoz és az anyanyelvhez? Egyáltalán, tényleg olyan jó még a magyar szinkron? Van, akik szerint nem. Sőt, az elmúlt hónapokban számos fórumon az is felmerült, hogy a tévécsatornák a jövőben a sorozatok, filmek jó részét csak feliratos változatban vetítenék. Van erre bőven európai példa. A filmőrültek egyik fele kifejezetten örülne egy ilyen döntésnek, mert az eredeti nyelven vetített filmek segítenek a nyelvtanulásban, s megismerhetjük az adott színész igazi kvalitásait, más nemzetek dialektusait, kultúráját.

Míg a két tábor vitázik, addig a magyar szinkron idén éppen 75 éves. 1935-ben a Magyar Filmiroda műtermében készítették el az első magyar szinkronizált filmet. A „Négy és fél muskétás”-t német nyelvről ültették át magyarra. A szinkron a szocializmus évtizedei alatt vált igazi nagy iparággá. Persze egyeduralkodóvá, hiszen nem voltak piaci alapon működő független stúdiók. Állandó szinkrontársulat viszont igen. Azóta sok minden megváltozott. Például a moziban választhatunk, otthon meg gombnyomásra eldönthetjük, mi a jó nekünk.
„Mindkét tábornak vannak fanatikusai. De egyik csoport véleménye mellett sem lehet igazán állást foglalni” – mondja kérdésünkre Drávecz Szabolcs, az Art Mozi vezetője. Az egykori Ady mozi közönsége vegyes: van, aki kevesli, mások viszont sokallják a feliratos filmeket. Véleményüknek páran hangot is adtak a közelmúltban a bejárat mellé kihelyezett üzenőfalon.
„A mozik nem választhatnak, hogy egy-egy film esetében a feliratos vagy a szinkronizált változatból rendelhetnek-e. Ahogy kijön a kópia, úgy kapjuk a filmet. Bár, néhány nagyvárosi moziban már van arra lehetőség, hogy mindkét variációt műsorra tűzzék” – mondja az igazgató. A zalaegerszegi közönségre leginkább az jellemző, hogy a művészfilmek rajongóit nem zavarja a felirat, sőt ők kifejezetten szeretik eredetiben nézni a filmeket.
A fiatalabb korosztályok, illetve akik a nagyobb hollywoodi produkciókat keresik, kényelmesebbek. Ők inkább a szinkronizált filmekre ülnek be. Úgy érzik, így jobban tudják követni a cselekményt. A mozi vezetője szerint, ha egy film anyanyelvünkön szólal meg, jobban bele tudjuk élni magunkat a történetbe, ettől függetlenül mindig voltak és lesznek olyan művek is, amiket érdemes eredeti nyelven megnézni.
„A magyar szinkron világszínvonalú. A színészek hangjukkal sokat hozzá tudnak tenni a produkciókhoz, bár kétségtelenül igaz, hogy az utóbbi években romlott a hazai szinkron minősége” – válaszolja érdeklődésünkre Besenczi Árpád. A Hevesi Sándor Színház igazgatóját, mint aktív szinkronszínészt kérdeztük. Bár, ahogy mondja, neki nem ez a legfőbb kereseti forrása, ezért ő csak egy színész, aki sok más munka mellett szinkronizál is néha.
Hangját az utóbbi időben főleg a Lost, a Született feleségek és Yorkshire-i szívügyek sorozatokban hallhatta a közönség. Szerinte jó, ha egy filmet magyarul nézünk, bár a feliratos produkciókkal sincs probléma, ez utóbbi a nyelvtanulásban rengeteget tud segíteni. Annak viszont sokan nem örülnének, ha kedvenc sorozatukat nem a megszokott magyar hangokkal nézhetnék esténként. A színész-igazgató azonban ennek egyelőre nem érzi veszélyét.
Sokkal nagyobb problémának látja, ami az előző időszakban történt, vagyis hogy a sok kis szinkronstúdió, és a rengeteg külföldi sorozat miatt valóban felmerültek minőségi aggályok.
„Magyarországon jelenleg 15–20 magánstúdió működik, s náluk sok esetben a mennyiség és nem a minőség a fokmérő. Előfordul, hogy egy éjszaka alatt három filmet is szinkronizálnak, és sajnos nem a színészi munka számít.” Besenczi Árpád azonban bizakodó, sőt lát javulást is. Annál is inkább, mert az igazán jó szinkronszínészek még mindig a jó színészek közül kerülnek ki. A velük készült alkotások esetében pedig van mire büszkének lennünk.
Filmnézés előtt tehát inkább tájékozódjunk, és ne az alapján döntsünk, hogy feliratos vagy szinkronizált-e a film. Inkább a minőséget válasszuk. Kényelmünket meg bízzuk a megfelelő ülőalkalmatosságra.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Takács Nóra bronzérmet szerzett az EYOF-onIszapmederbe esett lovon segített a szolgálaton kívüli rendőrAszfaltozás a zalaegerszegi Kossuth utcábanAugusztus 6-ig várják a csapatok jelentkezését az AquaCity főzőversenyéreElőször rendeztek strandkézilabda tornát az Aquacity-benHamarosan kiderülnek a felvételi ponthatárokVersenyképesség és hatékonyság - kerekasztal-beszélgetés a kamaránálLezárják a Kossuth Lajos utca Berzsenyi Dániel- és Petőfi utca közötti szakaszátJúlius 21-től szegélycsere Zalaegerszegen, a Budai Nagy Antal utcábanTisza kongresszus Nagykanizsán - ismertették a párt főbb programjait -
rovatunk hírei
1000 üdvözlőlap és meghívó Verdák: Al Barátokra lel101 híres bombázó Traffipax infó 2016.Július 20.Páka szerethető, élhetőSármellék sikereiNaperőmű létesülhet Söjtörön"Amerikából jöttünk, 25 érmet hoztunk!” Tavat kerülő vesebetegekKöszöntötték az 500 ezredik ügyfelet top 10
Nyáron az öntözés miatt ötven százalékkal növekszik a vízfogyasztásHamarosan kiderülnek a felvételi ponthatárokBezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetÉrettségi tétel lett Balaton László és a Göcseji DombérozóTrópusi lepkéket nevel a 10 éves zalaegerszegi fiúIdén is nagy sikerrel rendezték meg a filmzenei koncertetMegújult az Ady utca egyik helyi védettség alatt álló lakóházaBrád András divattervezőre emlékeznek az átépülő Ruhagyár homlokzatán?Negyven éve végeztek: jubileumi találkozót tartottak PSZF egykori hallgatói Szakaszos útzár a zalaegerszegi Kossuth utcában, teljes lezárás a Bajcsy-Zsilinszky téren