Archivum
Óz a Griff Bábszínházban
Most akkor „Óz, a nagy varázsló”, vagy „Óz, a csodák csodája”? Bár ugyanarról a műről van szó, egyáltalán nem mindegy. A kétféle cím ugyanis különböző rendezési koncepciót jelent. A zalaegerszegi Griff Bábszínház pénteken mutatta be F. L. Baum: Óz, a nagy varázsló című meséjét, Tömöry Péter rendezésében.
A Boszorkányban is él a Jó
Baum 1900-ban írta az első Óz történetet (eredeti címe The Wonderful Wizard ofOz), két évvel később pedig elkészült a színpadi változat is. A darab több mint száz éve „napirenden” van; számos film-, színházi- és bábszínházi előadás készült belőle. Az első mozifilmet 1939-ben mutatták be Amerikában.
A zalaegerszegi előadás rendezőjével a premier előtt beszélgettünk az Óz-jelenségről.
- Ki tartja napirenden a mesét? A közönség igényli, vagy a rendezők szeretik?
- A színházaknak szüksége van rá! Akár rendezőkről, akár nézőkről van szó. Ez egy örök siker, még nem volt arra példa, hogy az Óz megbukott volna.
- Mi ennek a töretlen népszerűségnek az oka?
- A szerző egyik filozófiai tételét írta meg a mesében. Az emberi tulajdonságokat próbálta alakokba önteni, s így születtek meg a máig népszerű karakterek. A siker titka az, hogy - bár egy egyszerű történetről van szó – az emberi lélek mélységeit tárja fel. Az általam átírt színpadi változatban is ezen van a hangsúly.
- Ez az „Óz, a nagy varázsló” változat. Aki „Óz, a csodák csodája” címmel rendezi meg a mesét, milyen koncepciót követ?
- Az főleg a csodára, a látványos mese- és színházi elemekre fókuszál. A mi változatunkban inkább az egyes figurákról, s magáról a színészetről szól történet. Ebben ott van a lelepleződés is; hiszen Óz maga is „színész”, eljátssza a varázsló szerepét. A darab fő üzenete azonban az, hogy a Jó mindenkiben ott van, csak rá kell döbbenni arra, hogy ezt milyen cselekedetekkel tudja felszínre hozni. A mostani előadás annyiban más egy kicsit, hogy Dorka (Medgyesi Anna) vágyálma az, hogy erős, bátor legyen és tudjon szeretni. Ő játssza el tulajdonképpen a mesét a kitalált szereplőivel. Szóval amolyan mese a mesében produkciót láthat a közönség, ahol a bábszínház eszközeit is megmutatjuk. Minden a nyílt színen történik.
- Akkor nem egy klasszikus, paravános bábjátékról van szó.
- Nagyon sokszínű ez az előadás. Többféle bábot használunk. Síkbáb, kesztyűbáb, állatbáb, testbáb és kellékbáb egyaránt megjelenik. Dorka, Tótó kutya (B. Szolnok Ágnes) és a Boszorkány (Balázs Nóra) pedig élő szereplők. Ami a paravánt illeti: az is lesz, de nem egy, hanem több. A díszlet sűrűn változik, Lőrincz Melinda díszlet- és jelmeztervező jóvoltából.
- Mennyire tud egy rendező elvonatkoztatni a sok-sok Óz-feldolgozás képi világától?
- El lehet. Úgy, hogy testre, jellemekre szabja a darabot. Rendeztem már máshol is ezt a mesét, a mostani mégis különbözik attól. A színészek mindenhol más-más készségekkel vannak megáldva, ezekből bőven lehet gazdálkodni, s valami újat kitalálni. A filmek képi világától viszont el szeretnék távolodni. Emiatt az efektekkel csínján bánok, s inkább magára a tartalomra helyeztem a hangsúlyt. Hagyom, hogy a gyerekek építsék fel a varázslatot.
- Az egyes szereplők, mint karakterek hogyan jelennek meg? Hiszen láttunk már nagyon szerencsétlen Oroszlánt, félelmetes Keleti boszorkányt, és Ózt; ám ez utóbbi vicces figura is volt már.
- Sok szereplő ellentétesen jelenik majd meg, mint amit megszoktunk. Az Oroszlán most a kezdetektől bátor, a Madárijesztő nagyon is eszes, a Bádogember pedig hihetetlenül önzetlen. Dorka jelenetről jelenetre gazdagszik ezekkel a tulajdonságokkal. Érdekes jelenség lesz a Boszorkány. Ez a mi mesénkben a Keleti, vagyis a gonosz boszorkányt jelenti, mivel a Nyugatit – a jót – most Tündérnek hívjuk. A boszorkányoktól mindig félni szoktak a gyerekek, remélem ezúttal inkább együttgondolkodnak majd vele. A Boszorkány itt ugyanis egy tépelődő, gonoszságaiban ügyetlen, zsörtölődő öreg néni benyomását kelti. Küzd a benne rejlő jóság ellen, ám éppúgy megvan a jóra való hajlama, mint másoknak. Úgyhogy nem az, aminek látszik.
- A Boszorkány belső küzdelme hangsúlyosabban jelenik meg, mint a Tündér jósága?
- A Boszorkány vívódása hangsúlyos elem és őt élő szereplő jeleníti meg, nem báb. Inkább azt mondanám, hogy más eszközökkel ábrázoljuk a két figurát. A Tündért egy szalagbáb jeleníti majd meg. Nagyon varázslatos és sejtelmes karakter, hiszen arctalan, csak a szalag mozgása és a hangja jelzi jelenlétét. Összességében egy titokzatos, ám jellemekre és történetre fókuszáló, lendületes darabot láthatnak a nézők.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Takács Nóra bronzérmet szerzett az EYOF-onIszapmederbe esett lovon segített a szolgálaton kívüli rendőrAszfaltozás a zalaegerszegi Kossuth utcábanAugusztus 6-ig várják a csapatok jelentkezését az AquaCity főzőversenyéreElőször rendeztek strandkézilabda tornát az Aquacity-benHamarosan kiderülnek a felvételi ponthatárokVersenyképesség és hatékonyság - kerekasztal-beszélgetés a kamaránálLezárják a Kossuth Lajos utca Berzsenyi Dániel- és Petőfi utca közötti szakaszátJúlius 21-től szegélycsere Zalaegerszegen, a Budai Nagy Antal utcábanTisza kongresszus Nagykanizsán - ismertették a párt főbb programjait -
rovatunk hírei
1000 üdvözlőlap és meghívó Verdák: Al Barátokra lel101 híres bombázó Traffipax infó 2016.Július 20.Páka szerethető, élhetőSármellék sikereiNaperőmű létesülhet Söjtörön"Amerikából jöttünk, 25 érmet hoztunk!” Tavat kerülő vesebetegekKöszöntötték az 500 ezredik ügyfelet top 10
Nyáron az öntözés miatt ötven százalékkal növekszik a vízfogyasztásHamarosan kiderülnek a felvételi ponthatárokBezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetTrópusi lepkéket nevel a 10 éves zalaegerszegi fiúÉrettségi tétel lett Balaton László és a Göcseji DombérozóIdén is nagy sikerrel rendezték meg a filmzenei koncertetMegújult az Ady utca egyik helyi védettség alatt álló lakóházaNegyven éve végeztek: jubileumi találkozót tartottak PSZF egykori hallgatói Brád András divattervezőre emlékeznek az átépülő Ruhagyár homlokzatán?Szakaszos útzár a zalaegerszegi Kossuth utcában, teljes lezárás a Bajcsy-Zsilinszky téren