Archivum
"Se pénz, se posztó”
A középkori Zalaegerszegről, a török időkről, az egykori végvár történetéről és mindennapjairól számol be az Egerszegi Füzetek helytörténeti sorozat legújabb kötete. Az Egerszeg végvár és város a 17. században című kiadványt a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban mutatták be.
Kötetben az egerszegi végvár története
A szerző Végh Ferenc történész, a Pécsi Egyetem oktatója már évek óta kutatja a dunántúli végvárak történetét, így Zala megye török kori emlékeit is górcső alá vette. A kötetbemutatón az írót köszöntő Kiss Gábor könyvtárigazgató elmondta, hogy az egerszegi vár kutatása nem előzmények nélküli.
Dr. Vándor László múzeumigazgató egy korábbi tanulmányában már felvázolta a vár alaprajzát. Müller Veronika e könyvsorozat keretében 1976-ban írt a vár történetéről. Dominkovics Péter történész (képünkön), a soproni levéltár munkatársa pedig szintén a Nyugat-Dunántúl középkori történetével foglalkozik, s kutatásai során Zalaegerszegre is eljutott.
Nem véletlen, hogy Végh Ferenc kötetét éppen ő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Dominkovics szerint ezzel a könyvvel a Dunántúl, s Zalaegerszeg középkori, kora újkori történeti kutatása új állomáshoz érkezett. Végh Ferenc arra keresi a választ, hogyan jött létre a végvidék, s mik voltak a kis városok funkciói az adott időszakban. A szerző a „Kanizsa ellen vetett végek” rendszerébe helyezi el az egerszegi várat.
A könyv nagy eredmény a vár-és városkutatás tekintetében is. Részletesen elemzi az itt állomásozó egységeket, régészeti és írott forrásokra támaszkodva. Olyan finomságok jelennek meg a monográfiában, melyek differenciálják az eddigi adatokat. A könyv egy érdekes struktúrára is rámutat: elemzi a polgári és katonai réteg együttélését, valamint az akkori önkormányzatiság rendszerét. Ez utóbbiban a katonai elemek túlsúlya figyelhető meg. Erős volt továbbá a polgári és katonai szféra összefonódása is.
Végh Ferenc új nézőpontba helyezi azt a régi tételt is, mely szerint a végvárak a protestantizmus fellegvárai voltak; Egerszegre ez egyáltalán nem volt jellemző, itt megmaradt a katolikus hit. A könyv kitér a prezídium (katonaváros) falon belüli és azon kívüli életére is.
A szerző elmondta, hogy 1658-ban körülbelül félezer fő volt az egerszegi végház helyőrségének keretlétszáma, amelynek fenntartását az uralkodó magára vállalta, és – elvileg – havi rendszerességgel fizetett. A várban főleg magyar nemzetiségű királyi helyőrség mellett kimutatható egy szintén az uralkodó által fenntartott német kontingens is. A Lajtán túli gyalogságra az egyik bástya őrzését bízták.
Végh Ferenc könyvében arra is rámutat, hogy a harmincéves háború miatt a Monarchia lényegesen csökkentette a török elleni védelmi rendszerre fordított összegeket, ezért egy idő után tizenkét hónap helyett csak tízhavi javadalmazást kaptak a végváriak. A kifizetések így is akadoztak; s a járandóságnak gyakran csak egy részét kapták pénzben, a többit általában posztóban vagy más juttatásban. Vagy abban se. (Innen származik a „se pénz, se posztó” szállóige.) Többen, kevés jövedelmüket szántók és szőlők vásárlására fordították vagy török rabokkal kereskedtek.
A kötetet olvasva tényleg a katonák mindennapi életébe – igényeikbe, konfliktusaikba, problémáikba – nyerhetünk bepillantást. A kép pedig már csak azért is valóság közeli, mert Végh Ferenc körülbelül 5000 fennmaradt levelet dolgozott fel, melyekből megismerhetők a korszak ízes, zamatos szóhasználatai, kifejezései is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Az útfelújítás is elkezdődik a Hoffhalter utcábanKertvárosi vigasságok 17. alkalommalLakossági egészségfelmérés indul Zalaegerszegen2 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projekt indul ZalaegerszegenMegvannak a ZTE FC következő bajnoki mérkőzéseinek időpontjaiÚj burkolat a Szeliánszky Márta-iskola bejáratánálLégyott Zalaegerszegen - városi sétaHárom bajnoki cím a Zalaszám ZAC szenior atlétáitólAz eladósodás veszélyei- mérlegeljünk körültekintően hitelfelvétel előttÉvnyitó ünnepség a Deák Ferenc Technikumban -
rovatunk hírei
Lábujjhegyen - Zenéről és táncról, párbanXIX. Göcseji SzilvafesztiválAdorján Péter természetfotós kiállításmegnyitóGöcsej FesztiválFalumúzeum napja 2025.FESTetics ParkfesztiválÉlővilág tábor a Göcseji SkanzenbenFestetics-kastély Éjjel-nappalZALAKAROSI BORNAPOK 2025.SPAMALOT, avagy a Gyalog galopp musical top 10
Megnyílt a 2025-ös Vadpörkölt és Bor Fesztivál ZalaegerszegenIdén is a Gébárti-tónál táboroztak a művészeti gimnazistákAusztriai rezidensprogramon járt Tóth Norbert képzőművészVadászom! Utamból Kotródj! a Hevesi Sándor SzínházbanA székely atyafi és a magyar humor121 éve született Keresztury Dezső, Zalaegerszeg díszpolgáraÖtszáz, Keresztury Dezsővel kapcsolatos fotó kerül adatbázisbaFerenczy Béni-díjban részesült Horváth László szobrászművészÉvnyitó ünnepség a Deák Ferenc TechnikumbanFelújítják a Hoffhalter utcát Zalaegerszegen