2025.06.14., szombat - VazulZalaegerszeg időjárása

Csemegéző

Kell a szöveg, vagy elég ha csak a képet nézzük?

Nemrég a Qubiten olvastam egy nagyon érdekes cikket* (podcast formájában meg is hallgatható) arról, hogy valamiféle új középkor felé haladunk, mert egyre inkább háttérbe szorul a szövegalapú kommunikáció, és ismét a vizuális kommunikációra kerül a hangsúly.

Zavar az alkotó-befogadó viszonyban

A folyamat már a televízió térhódításával elkezdődött, a digitalizáció meg nyilván felgyorsította mindezt. Hiszen mindenhonnan özönlenek ránk a képek; mindenki fotókat, videókat készít.

Tényleg elgondolkodtató a „neomedievalizmusnak” nevezett jelenség, hiszen az egész világ politikai, gazdasági, kulturális (stb.) életére hatással van mindez. A saját szakmámban is jól érződik a szöveg leépülése; és itt most nem a véletlen elgépelésekre, vagy kisebb nyelvtani-, stilisztikai hibákra gondolok. Hanem a tartalom „belső értékeire”, a megfogalmazás módjára és a szöveg hosszára. (Utóbbi egyre rövidebb, és mintha az összetett mondatok száma is csökkentő tendenciát mutatna a hírportálokon.) A sajtótermékek jó része ma már – sajnos vagy nem – az olvasói igény(telenség)eknek és az algoritmusoknak egyszerre próbál megfelelni. Ami nem biztos, hogy a szöveg színvonalát növeli.

Az írás „idejétmúltsága” ellenére, az elmúlt pár hónapban több olyan kiállításba is belebotlottam, ahol éppen az okozott zavart, hogy a látottakat kiegészítő szöveg nem a hagyományos módon kísérte az adott tárlatot. Az egyik ilyen képzőművészeti esemény Kajos Anna Zsófia festőművész önálló tárlata volt, a Keresztury VMK-ban. A fiatal alkotó – mivel Skóciában járt egyetemre és művei többsége ott is készült – angol címeket adott képeinek. A zalaegerszegi közönség egy része ezzel nem igazán tudott mit kezdeni. Támpont nélkül ugyanis nehezen értelmezték az alkotó – egyszerre szürreális és konstruktív – álomnaplóit. A művész tárlatvezetése persze sok kérdésre választ adott. (Kajos Anna Zsófia kiállításáról a Pannon Tükör legfrissebb lapszámába írtam részletesebben.)

Valami hasonló dolog történt januárban ef.Zámbó István kiállításán is; még ha nem is az összes festményével kapcsolatban.
A harmadik kiállítás, ami a szóban forgó téma kapcsán elgondolkodtatott nem képzőművészeti, hanem történeti. A Göcseji Múzeumban látható a – 20. század eleji fotókkal gazdagon illusztrált – „Nőnek lenni akkor…” című anyag. ..

Részletek és teljes bejegyzés az alábbi linken:

https://kultourvidek.hu/kell-a-szoveg-vagy-eleg-ha-csak-a-kepet-nezzuk/

Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK

Lokálpatrióta hetilap internetes megjelenése

Kiadja: ZALA-LAP Kiadói Kft.
Felelős kiadó: Borda Menyhért
info@zalamedia.hu

Felelős szerkesztő: Vadas Zsuzsa
pvadas@gmail.com
telefon: (92) 599-354
Szerkesztőség és kiadó: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6. Pf.: 199
Telefon/fax/üzenetrögzítő: (92) 599-353
ISSN 1216-9463 (Nyomtatott)
ISSN 1588-0915 (Online)

A lap újságíró munkatársai:
Antal Lívia
Bánfi Katalin
Pánczél Petra

Megjelenik hetente

Reklámmenedzser: Molnár Lászlóné
(92) 599-353
Hirdetésfelvétel: ZALA-LAP Kiadói Kft.

 

Kiadja: ZALA-LAP Kiadói Kft.
Felelős kiadó: Borda Menyhért
info@zalamedia.hu

ISSN 1418-3943 (Nyomtatott)
ISSN 1588-0869 (Online)