Pánczél Petra

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

Zalaegerszeg helyi értéktárában lévő elemeket gyűjti csokorba az a kiadvány, melyet a minap mutattak be a városházán. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a megyeszékhelyi Tourinform Iroda által megjelentetett kötet célja a város természeti értékeinek, épített örökségének, vagy más objektumainak, jelenségeinek népszerűsítése. Erősítve ezzel a helyi identitást.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

8,3 milliárd forintos állami beruházás keretében épül fel Zalaegerszegen a Mindszentyneum, melynek alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le csütörtökön a Batthyány utcában, a Göcseji Múzeum épületének szomszédságában.

Virtuálisan is bejárható a GébArt-i szoborpark. A tó melletti zöld területen több év alatt létrejött szabadtéri kiállítóhely az 1990-es, 2000-es évek GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepének fa-, fém- és kőszobrászati alkotásait mutatja be.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Bár egyelőre külföldi képzőművészeket nem fogad, a helyi közönség számára mégis kinyitott egy napra a D’Clinic Studios. Pál Katja festőművész páterdombi műtermébe várta az érdeklődőket péntek délután, hogy bemutassa mivel foglalkozott a kijárási korlátozás idején.

Komplex sport-és rekreációs központ létesül a volt napközis tábor helyén.

Megújul, hangulatában azonban mégsem változik az Art Mozi – vagyis az egykori Ady Mozi – nagyterme. Mint ismert, egy TOP-pályázatnak köszönhetően, 138 millió forintos ráfordítással közösségi-és rendezvénytérré alakul az egykori moziterem. A Keresztury VMK által működtetett intézményben egy korábbi fejlesztéssel már korszerűsödött a régi „kettes terem”, ami azóta is betölti az épület mozi funkcióját. Ettől – illetve egy akadálymentesítéstől – eltekintve, az 1958-as nyitás óta gyakorlatilag nem újult meg az épület.

Két alkotásával is szerepel Budaházi Tibor festőművész XVIII. Táblaképfestészeti Biennálén. A csoportos kiállítást kétévente rendezik meg a szegedi REÖK-palotában (Regionális Összművészeti Központ), ám az idei járványhelyzet miatt az online térbe került az anyag - tájékoztatta lapunkat a zalaegerszegi képzőművész.

A holokauszt 76. évfordulójára emlékeztek a zalaegerszegi zsidó temetőben. A koronavírus némiképp módosította az ilyenkor szokásos programot, hiszen a zsinagóga helyett most csak szabadtéren emlékezhettek meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai – a társegyházak képviselőivel, valamint a városi és a megyei önkormányzat vezetésével közösen – a megyeszékhelyről elhurcolt mártírokról.

Megújult a Zalaegerszegi Televízió eszközparkja, illetve a műsorok hátteréül szolgáló díszlet. A fejlesztésre pályázati forrásból került sor. Az avatást április elsejére, a városi televízió 35. születésnapjára tervezték, de a járványhelyzet közbeszólt. Az ünnepségre így csak most nyílt lehetőségük.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Az enyhítések ellenére a könyvtárak egyelőre nem látogathatók, hiszen az erre vonatkozó tilalmat az Operatív Törzs még nem vonta vissza. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár az átmeneti helyzetben viszont egy új szolgáltatással várja az olvasókat.

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

A kiindulás az a hangzatos tételmondat is lehetne, hogy minden kaktusz pozsgás, de nem minden pozsgás kaktusz. Még akkor sem, ha tövise van.

Előadások ugyan most nem lehetnek, de azért nem szeretné elveszíteni a kapcsolatot a gyerekekkel a Griff Bábszínház társulata. Annál is inkább, mert közeleg a Gyermeknap, amire idén az online térben kerül sor; mégpedig az ország bábszínházainak nagyszabású összefogásával.

Szabadtéri koncertsorozattal szórakoztatja a zenekedvelőket a hétvégén Tóth László zongoraművész, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem csoportvezetője, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Egyesület elnöke.

A bajai zeneiskola, a tihanyi táj és a koronavírus-járvány között fellelhető némi kapcsolat. Persze nem kontaktkutatásról és fertőződésekről van szó. Hacsak nem a művészet, vagy a táj szépségének lélekre gyakorolt ragályos hatásáról beszélünk.