Pánczél Petra

A próbateremként funkcionáló, egykori Zrínyi úti bőrdíszmű üzemből indult a kezdeményezés, innen ered a rendezvény neve is: Díszművelődés. Bár a legelső összejövetel még Lar Pour L’art néven futott. 2014-15-ben Hajdu Eszter és Nagy Csaba volt az ötletgazdája és szervezője a fiatal alkotókat felsorakoztató összművészeti fesztiválnak.

Romos pincék, omladozó falak, hátrahagyott, elhasznált tárgyak. Por, pókháló, dohos levegő. Ez utóbbit persze csak képzeljük, hiszen képekről, mi több fotográfiákról van szó. A látványhoz azonban óhatatlanul szagokat is társítunk.

Újabb alkotással gyarapodott a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum szoborparkja. Jesch Aladár (1922-2017) geofizikus mellszobrának elhelyezésével immár tizennyolcra bővült az emlékparkban lévő alkotások száma, mellyel a szakmai nagyjai előtt tiszteleg az intézmény.

Rendhagyó lesz az idei múzeumpedagógiai évad a Göcseji Múzeumban. Mivel az intézmény hamarosan kiköltözik a Batthyány utcai épületből, a hagyományostól eltérő módon szervezték meg az idei foglalkozásokat és témanapokat.

Lehetnek szuperhősök, átlagos arcok, vagy érzelmes figurák. Készülhetnek tömeges mennyiségben, vagy kis szériában, művészi kivitelezésben. Színesben, fekete-fehérben. A sort még hosszan lehetne folytatni, hiszen a képregény és képregény alkotás egy összetett műfaj.

Új kontextusba helyezett óraszerkezetek, váltakozó idősíkok, kiragadott, de nem tolakodó emlékképek. Az Idő központi „szereplő” Szényi Zoltán jubileumi tárlatán. A festőművész-tanárnak 70. születésnapja alkalmából nyílt retrospektív kiállítása a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

Bár az első házak nem mostanában épültek fel, mégis Zalaegerszeg egyik legfiatalabb városrészéről van szó. Építészetileg sokszínű, utcái számos apró titkot rejtenek és még ma is bővül; mégpedig az Alsóerdő felé. A Turizmus Világnapja alkalmából a Kertváros került fókuszba.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Művészeti akciók színhelye volt a Páterdomb a hétvégén. Szombat este a D’Clinic Studiosban performanszra várták az érdeklődőket, vasárnap délután pedig Szabolcs Péter szobrászművész invitálta barátait egy informális tárlatra a régi műtermébe.

Több egészségügyhöz kapcsolódó civil szervezet, valamint a Zala Megyei Szent Rafael Kórház összefogásának eredményeképpen zajlott le Zalaegerszegen az idei Szívünk Napja rendezvény. Az eseményt a Szív Világszövetségének kezdeményezésére 2000 óta világszerte megrendezik.

Néha van olyan, hogy a költészet erejével és egy művészinek nem mondható rajzzal elfogadható osztályzatot lehet kapni egy fizika témazáró dolgozatra. Ha nem is ötöst, de legalább olyant, ami görbül. Mindehhez szükséges egy felkészületlen és ráadásul pofátlan gimnazista (mondjuk jelen sorok írója), meg egy korrekt, viccet értő tanár (amolyan termetes, székely ember, aki akkoriban települt át Magyarországra).

Drón- és robotbemutatóval, szabadulószobákkal, 3D nyomtatással, fizikai kísérletekkel és sportlélektani kutatásokkal is várja többek között az érdeklődőket az idei Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat.

Illékonyság és jelenlévőség, klasszicitás és akcióművészet, kutatómunka és művészi reflexió. Meg az a bizonyos – mindenhol feltűnő – pottyantós vécé, ami néhány hétig a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem előtti teret is díszíti; barokk kapuzatba ékelve.

Száztizennégy évvel ezelőtt született Zalaegerszegen Keresztury Dezső költő, író, akadémikus, a város díszpolgára. Szép és nemes hagyomány, hogy az önkormányzat és a tudós nevét viselő emlékbizottság évről évre megemlékezik a néhai polihisztorról.

A horvátoknak Zadar, az olaszoknak Zára, s mi magyarok is ez utóbbi alakot vettük át a történelem folyamán. Nyilván nem véletlenül: a középkor java része ugyanis azzal telt, hogy Dalmácia fővárosát hol Velence, hol pedig az aktuális magyar király hajtotta uralma alá.

Technológiai csodák, vezető nélküli járművek, organikus épületek, több park és erdő. Vagy éppen elöregedő társadalom, rázós utak, komoly ökológiai problémák – vajon milyen lesz a jövő Zalaegerszege?

Az ősz folyamán befejeződik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső tereinek rekonstrukciója. A felújítás nyomai már most jól látszanak: átalakult a fogadótér, új funkcióval bővült az egykori olvasóterem és hangulatosabbá vált a folyóiratolvasó-sarok is.

Augusztus 31-én szerte az országban tartottak már tanévnyitó ünnepségeket. Zalaegerszegen – a városban elsőként – a Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában köszöntötték a 2018/19-es tanévet, na és az új elsősöket.