Azt mondja magáról, hogy nem egy különleges szépség, soha nem volt túl dögös sem, inkább a visszafogottság jellemezte, és jellemzi ma is. Szóval nem az a vadmacska típus. Inkább az átlag jobbik fele. De ez is jó valamire.

Egyikük már gyerekkora óta tudta, hogy tévés akar lenni, a másiknak viszont sokáig esze ágában sem volt kamera elé állni. Mindketten bölcsészkaron végeztek, aztán (sőt, inkább közben) végigjárták a televíziós szamárlétrát. Dolgoztak közszolgálati és kereskedelmi csatornán; többféle műfajban is kipróbálták magukat. Na, és mindkettőjüknek operatőr férje van.

Nagypapa, pipilni kell! – ezzel a mondattal indult karrierje a hetvenes évek elején. Volt gyermekszínész, szinkronszínész, televíziós műsorvezető. Legnagyobb sikereit aztán énekes-dalszövegíróként, na és közismert reklámszakemberként érte el.