Szerenád: a búcsú hangjai városszerte

 Még mindig él a ballagó diákok szép szokása

Kis szerencsével egy kis szerenádba is botolhattunk. Nem a romantika, hanem a búcsú hangjai szóltak a pedagógusok erkélyei alatt városszerte, megállítva a nem érintett környékbeli lakókat is, egy kis nosztalgikus kíváncsiskodásra. A ballagás előtti szokás még tartja magát; egy kedves, érzelemteli gesztus ez.

Az olasz/spanyol „serenata” éjjeli zenét, a serenare pedig felvidítást jelent. A magyar nyelvben a XIX. században jelent meg a szerenád kifejezés, mely eleinte csak hangszer nélküli, vokális zenét jelentett. Egykoron a nyugalmas esték adtak kellő teret a szabadtéri muzsikálásnak. De napjaink jóval zajosabb esti légkörét is képesek túlszárnyalni a diákok dalai, melyek átszűrődnek a lakótelepek terén. Szintén vokálisan, ha nem számítjuk a különböző kütyükkel varázsolt aláfestést.

A digitális világ már itt is segédkezik: az Internet tematizálva ajánlja a szerenádra alkalmasnak vélt klasszikus vagy modernebb, vidámabb esetleg szomorkásabb dalokat. Manapság nem az egykori sláger – „20 év múlva” – van napirenden, hanem például az „Azok a boldog szép napok”, meg a „Holnap hajnalig”, ahogy ez a Kertvárosban is felcsendült (felvételünkön). A megszólított pedagógus az erkélyről gyakran együtt énekelt a lelkes diákokkal, akik még nem is fogják fel (mert ezt csak talán 20 év múlva lehet majd), hogy ezek a percek az utolsó együtt töltött önfeledtség pillanatai, amilyenből több nem nagyon adatik. 

A ballagás szokása az 1870-es években indult Selmecbányáról. Az itteni bányászati és erdészeti akadémia hallgatói búcsúzásképpen bejárták a városban a diákévek alatt megkedvelt helyeket. Ebből alakult ki és terjedt el aztán a ballagás hagyománya, mely a XX. századra már megszokott lett. A diákok szerenádja 1920 körül lett általános gyakorlat, amikor is tanáraik otthona előtt adták elő dalaikat. Az ’50-es évek ezt a hagyományt is tiltólistára tette, de a diákok ezzel nem törődtek, így végül maradhatott a szokás. És milyen jó, hogy még mindig van.