Régiós szemlélet, testre szabott megoldások

A város gazdaságfejlesztési stratégiájáról egyeztettek

Dr. Palkovics László Dr. Palkovics László – aki az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa is – azt közölte, a kormány január végén tárgyalja az egyes gazdaságfejlesztési zónák stratégiáit, amelyeket a koordinált és kiegyensúlyozott területi fejlesztések érdekében tavaly hozott létre. Mint monda, a kormány olyan gazdasági, társadalmi döntéseket kíván hozni, amelyek nagyobb területeket érintenek, és amelyek az egész ország számára hasznosulnak. Zalaegerszeg esetében is, amely az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához tartozik, alapvető kérdés, miként lehet azokat a fejlesztéseket összehangolni, melyek kedvezően hatnak a régió gazdasági növekedésére, az ott élők életminőségére. A megbeszélésen szót váltottak arról, hogy a zalai megyeszékhely elmúlt öt évben elért eredményei hogyan járulhatnak hozzá az északnyugat-magyarországi zóna fejlődéséhez, továbbá hogyan működnek együtt a zalai városok, és milyen jó gyakorlatokat tudnak átadni egymásnak.

Dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt hangsúlyozta, hogy Zalaegerszegen érezhető leginkább az az új típusú gondolkodás, amely a jövőben meghatározza a magyarországi fejlesztéspolitikát. Ennek egyik eleme a regionális megközelítés. Mint mondta, először nyílik arra lehetőség, hogy a régiók eltérő sajátosságait, igényeit is figyelembe véve dolgozzanak ki olyan fejlesztési eszköztárat, amelyek révén az elkövetkező hét évben valamennyi régió, vagy zóna testre szabott megoldásokat kaphat, amelyek az egész ország fejlesztéspolitikai koncepciójába is illeszkednek. A másik elem a városok megnövekedett aktivitása. Zalaegerszeg 2030 gazdaságfejlesztési stratégiáján is látszik, hogy megyei jogú városként valódi térségi szereplőként lép fel, nemcsak a saját határain belül gondolkodik. Zalaegerszeg arra példa, hogy az ipart, a képzést, a szociális ellátórendszert és a kultúra területét szolgáló fejlesztéseken át hogyan tud felépülni egy növekedési modell, ami a Nyugat-Dunántúl többi városára is hatással lesz.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője azt mondta,  Zalaegerszegen mindig olyan dolgokat csinálnak, amelyek nem megszokottak. Ilyen a járműipari tesztpálya, amit nem építenek 700 kilométeres körzetben sehol sem. A sajtótájékoztató előtti gyümölcsfaültetés kapcsán úgy fogalmazott: a januári ültetés annak a jelképe, hogy bármennyire is zord az időjárás, a tesztpályán nem állnak le a munkagépek. Amikor még csak 20-30 százalékos készültségen állt a tesztpálya építése, akkor is folytak a tesztelések, ahogy azóta is folyamatosan.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a város 2030-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiájáról beszélt, amit egyhangúlag fogadott el közgyűlés az elmúlt év októberében. A kormány-előterjesztéshez szükséges tervezetet már elkészítették, remélve, hogy forrást is kapnak a megvalósításra. A polgármester négy fontos célt emelt ki: a járműipari tesztpályának és az épülő harcjárműgyárnak helyt adó északi ipari park bővítését, lakhatási lehetőség biztosítását a szakemberek számára, a Zalaegerszegi Egyetemi Központ infrastrukturális és képzési fejlesztését, valamint a belvárosból egy bekötőút megépítését a tesztpályához, ami további logisztikai beruházásokat generálhat.

Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke azt tette hozzá, hogy a jelenlegi uniós ciklusban induló Versenyképes Magyarország Operatív Program forrásaiból nemcsak a megye, hanem a két megyei jogú város is részesül. Felhasználásának fontos feltétele, hogy párhuzamos fejlesztések ne valósuljanak meg sem megyében, sem azon kívül. A régiós szemlélet a jövő egyik záloga, amit ez a program is képvisel.

A megbeszélésen részt vett Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője, aki a ZalaZONE járműpari tesztpálya építéséről és tevékenységéről számolt be.