Bemutatták a TOP 100 kiadványt

Funkcionális térségek kapnak szerepet a területfejlesztésben

Dr. Navracsics Tibor (1. kép) azzal kezdte, hogy látszólag egységes fejlettségi szinten van az ország, de kilépve Budapestről rögtön szembesülünk különbségekkel. A minisztérium éppen ezért olyan területfejlesztési politikát kíván kialakítani, amely által csökkenthetők az országon belüli egyenlőtlenségek, húzta alá. Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta 2020-ig egyedül csak Budapesten növekedett jelentős mértékben az egy főre jutó nemzeti össztermék az Európai Unió régióinak összehasonlításában, 129-ről 153 százalékra, amellyel a magyar főváros meghaladja az uniós átlagot. A legfejlettebb régiók közül Nyugat-Dunántúl, amelybe Zala is beletartozik, 2004-ben az uniós átlag 66 százalékát, míg 2020-ban 70 százalékát érte el csak. Ez is jelzi azt a területi szakadékot, ami az országra jellemző, állapította meg. 

A miniszter jelezte, hogy 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forintot hívhat le az ország az uniós kohéziós alapból. Kiemelte, ennek felhasználásában az a cél, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Ehhez olyan területfejlesztési politika szükséges, amely funkcionális térségeken, közigazgatási egységeken, városok agglomerációján alapul. Budapest mellett példaként említette Győr, Szombathely, vagy Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár együttműködését, mint vidéki gazdasági alközpontokat, hozzátéve azt, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa környezetében is meg kell erősíteni a gazdaságot.

Kovács Dezső, dr. Pál Attila, a vármegyei közgyűlés elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dr. Navracsics Tibor, Vigh László országgyűlési képviselő,
Balaicz Zoltán, Horváth A. Attila, a Zalai Hírlap főszerkesztője, dr. Sifter Rózsa főispán

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a helyi gazdaság fellendítése érdekében a kereskedelmi és iparkamarával 2014-ben megkötött együttműködés eredményesnek bizonyult. Akkor 7,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek aránya, amely négyezer új munkahely létrejöttével már csak 2,6 százalék. A gazdaság fejlődését jól mutatja továbbá, hogy az elmúlt két ciklusban 3 milliárdról 5,5 milliárdra nőtt az iparűzési adóbevétel, ami 75 százalékos növekedésnek felel meg.

Zala gazdasága egészen más utat fog bejárni az elkövetkező évtizedekben, mint azok a térségek, amelyek már korábban léptek az újraiparosodás útjára. Ezt Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazta meg. Rámutatott arra is, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa még nem tartozik a jelentős gazdasági központnak számító városok sorába. Ebből adódóan a két város együttműködése elengedhetetlen, melyhez meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket.

A kereskedelmi és iparkamara, a NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága és a Zalai hírlap idén 10. alkalommal jelentette meg a TOP 100 kiadványt. A benne foglaltak szerint 2021-ben a legnagyobb nettó árbevételt, 80,7 milliárd forintot a ZÁÉV Zrt. érte el. A második helyen végzett 46,2 milliárddal a Gartner Intertrans Hungária, harmadik lett a WHC Kft. 23 milliárdos árbevétellel.