Hogyan gyarapítható jólétben a magyar vidék?

Elmondta, hogy a dokumentumban szakítottak az eddigi stratégiatervezési módszerekkel, hiszen nem az ágazatokat elemezték, és nem azt prognosztizálták, hogy például hány tonna kukoricát termel majd Magyarország 10, 20 vagy 50 év múlva. Ehelyett a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságot egészében, a strukturális alapoktól tekintették át, hogy hová kell eljutni. Ennek érdekében feltérképezték a fejlődését akadályozó tényezőket, melyekre megoldási javaslatokat is tettek.

Hazánk mezőgazdasági teljesítménye folyamatosan nő, jelenleg több mint száz országban exportálunk. A magyar export növekedésében az agrár- és élelmiszergazdaságnak is kiemelkedő szerepe van, jellemezte a jelenlegi helyzetet. A javaslatcsomagban éppen ezért térnek rá a NAK álláspontja szerinti főbb beavatkozási pontokra, melyekre a következő években jó megoldásokat kell találni, hogy hazánk agroökológiai potenciálját, amely 18-20 millió ember élelmiszerellátását teszi lehetővé, ki tudjuk használni.

A kamarai csomag kilenc pontra, a modernizációra, a termőföld-helyzetre, a működési formák átláthatóvá tételére, az adórendszerre, a támogatáspolitikára, a termés- és jövedelembiztonságra, az együttműködésre, az élelmiszerlánc fejlesztésére és az intézményrendszerre tér ki.

A technológiai változáshoz való gyors reagálás a precíziós gazdálkodás, az agrárinformatika, a digitalizáció és a biotechnológia alkalmazását vetíti előre. A termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontosságú, ennek érdekében tekinti a NAK az elkövetkező évek egyik legnagyobb feladatának a termőföld magyar kézben tartását, és javasolja a földforgalmi törvény felülvizsgálatát.

Ahogy a birtokszerkezetben, úgy a működési formák tekintetében is erős az átláthatatlanság. Az ebből eredő problémák megoldása okán szükséges látják a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerését, illetve annak megszüntetését, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi és adózási formában végezze. Indítványuk szerint a következők lennének az elismert formák: őstermelő, egyéni vállalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet. Kitérnek az élelmiszerláncok egészét átfogó hálózatos együttműködések előnyben részesítésére, melyek garantálják a termelés részesedését is a kereskedelmi profitból. El kell érni, hogy a hazai alapanyag minél nagyobb hányada kerüljön a hazai élelmiszer-feldolgozókhoz, többek között ezt is javasolják a dokumentumban, amit a kormány elé terjesztettek.

A magyar agrár- és élelmiszergazdaság rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik nemcsak a hazai, hanem nemzetközi szinten is a versenyképes, magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására. Egy olyan vidéki Magyarországot szeretnének látni, amelynek gerincét a parasztpolgári réteg adja saját vállalkozással, saját egzisztenciával, felkészültséggel, magabiztossággal, kulturális igényességgel, hangsúlyozta végül Süle Katalin.