Történelmi léptékű támogatás

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése érdekében

Sabján Krisztián, Süle Katalin és Vigh László

A fórumot megelőző sajtótájékoztatón Süle Katalin, a NAK alelnöke elmondta, hazánkban nemzetközi összehasonlításban is fajsúlyos kérdés a mezőgazdaság, hiszen közel 5 millió hektár termőföld áll művelés alatt. Zalában 110 ezer hektár szántón valamint 126 ezer hektár erdőn folyik gazdálkodás. Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdák óvva termőföldet továbbra is környezetkímélően tudjanak termelni, emellett költséghatékonyan is, amelyhez nagy segítséget ad a Közös Agrárpolitika. Egyes pillére a földalapú támogatás, amelyhez nem lehet nemzeti kiegészítést adni. A kettes pillér a vidékfejlesztési forrás, amelyre a gazdálkodóknak pályázniuk kell, és amelyhez kötelező nemzeti forrást rendelni. A kormány e tekintetben történelmi jelentőségű társfinanszírozásról döntött azáltal, hogy az eddigi 17,5 százalékot 80 százalékra emelte. Ez számokban annyit jelent, hogy megközelítőleg 4300 milliárd forint jut, a korábbihoz képest háromszor annyi forrás, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Az egyes pillérben 3300 milliárd forint áll rendelkezésre, összesen 7600 milliárd forint. A kormány a vidékfejlesztési forrás felhasználása érdekében tavaly év végén stratégiai tervet nyújtott be az unióhoz. Remélik, véglegesítése a nyáron megtörténik, és 2023-ban már megjelenhetnek az első pályázati kiírások.

Süle Katalin úgy vélekedett, a történelmi jelentőségű társfinanszírozás mellett szükség van a magyar emberek tudatos gondolkodására is, hiszen a hangzatos uniós stratégiák nem feltétlen szolgálják a hazai érdekeket. Fontos tudni, hogy Magyarországon alkalmazzák az egyik legkörnyezetkímélőbb technológiákat a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztésben az unióban, az állatjóléti, állathigiéniai és állategészségügyi előírások pedig a legszigorúbbak világviszonylatban is.

A sajtótájékoztatón Sabján Krisztián, a NAK zalai elnöke azt emelte ki, hogy a pandémia a mezőgazdaságra is rányomta a bélyegét, de az ágazatban dolgozók mindent elkövettek azért, hogy a boltok polcain mindig legyen megfelelő magyar élelmiszer.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, a föld tulajdona nemzetstratégiai kérdés, tíz éve, a nemzeti földtörvény elfogadásával a kormány jó döntést hozott. Mint mondta, a hazai mezőgazdaság 15 millió ember számára is tudna élelmiszert biztosítani, most, az orosz-ukrán háború miatt a magyar emberek ellátása a legfontosabb.