Bélyegek Izraelből

A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség, a Zalaegerszegi Béke-Shalom Baráti Társaság és a fővárosi Bélyegmúzeum jóvoltából létrejött tárlat két témakört ölel fel. A Sófár hangja című rész magyar zsidó, Az ígéret földje elnevezésű pedig izraeli bélyegekből válogat. A tárlatnyitón Kovács Károly, a Magyar Izraeli Baráti Társaság Országos Szövetségének alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, a bemutatott anyagot pedig Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Kiállítás a zsidó kultúra értékeiből

Nikodém Gabriella és Siklósi Vilmos, a helyi hitközség elnöke a tárlatnyitón

Elhangzott: a bélyeg sokkal többet jelent annál, minthogy előre, egy összegben kifizetjük a postai viteldíjat. Komoly esztétikai értékük van, hiszen grafikái művészi értékkel bírnak. Sokszor neves festők, grafikusok készítik őket. Ezenkívül propagandacélokat is szolgálnak, mert egy-egy ország bélyegeit megvizsgálva jól nyomon követhető, hogy az aktuális hatalom mit tart fontosnak az ábrázolást, illetve a szimbolikát illetően. Ezért a bélyeg mindig az ország védjegye is, ami ízelítőt ad a nemzet kultúrájából.

A mostani tárlaton az egyik rész Izrael kulturális örökségét mutatja be. Turisztikai- és természeti értékek, történelmi események és a tudomány kiemelkedő alakjai láthatók a kis grafikákon. A másik rész pedig a magyar zsidó kultúrkörbe enged bepillantást; többek között valláshoz kapcsolódó tárgyak, zsinagógák jelennek meg a képeken.

Az igazgató szerint a bélyegek ma már a populáris és a magaskultúra határán mozognak. A világ első bélyegének 1840-es megjelenése óta pedig egyre inkább a nemzeti és az egyetemes kultúra részévé váltak. Nem csoda, hogy olyan sokan gyűjtik különféle témakörökbe rendezve a bélyegeket.

Az ünnepi rendezvénysorozat izraeli filmhéttel folytatódik május 13-15 között. A vetítésekre az Art Moziban kerül sor.