A magyar családokról, biztonságunkról, jövőnkről

Azzal kezdte, hogy 2010-ben az ország lélegeztető gépen volt, így a kormányra jutó polgári közösségnek alapvető célja volt a magyar gazdaság lábra állítása, és a függetlenség megerősítése politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Ennek érdekében kemény vitákat folytattak Brüsszellel, melyek végül is eredményekkel jártak. Olyan pénzügyi mozgásteret sikerült elérni, ami három területre, a munkára, az otthonra és a családra vonatkozóan hozott előrelépést. A munkahelyteremtést illetően az adócsökkentéseknek, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a közmunkaprogramnak köszönhetően ma nagyjából 800 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint 2010-ben. Közben a munkanélküliségi rátát is jelentősen le tudták csökkenteni, ellenben más uniós tagországokkal.

Az otthon tekintetében megemlítette a devizahitelezés kivezetését, továbbá a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK). Decembertől növekedett a kedvezményes hitel nagysága, 10 és 15 millió forintot is járhat a két gyereket, illetve a három és több gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak. Ezt az összeget új lakás vagy ház vásárlására vagy építésére, illetve használt lakás vagy ház vásárlására is felhasználhatják. Bevezették a falusi családi otthonteremtési támogatást, amit több mint 2000 települést érint. A családok megerősítését szolgálta többek között a családi adókedvezmény bevezetése, amiért szintén megvívták a harcot az unióval, jelezte az államtitkár. A gyermekvállalást ösztönző intézkedések között megemlítette, hogy 2020-tól kezdődően a négy gyermeket vállaló édesanyáknak életük végéig nem kell szja-t fizetniük. Idén július elsején hatályba lévő családvédelmi akcióterv részeként tízmillió forintos babaváró támogatást kaphatnak egyebek mellett az egy, illetve több gyermeket nevelő családok.

Dr. Sifter Rózsa, Veress János, zalaszentgróti fideszes önkormányzati képviselő, Dömötör Csaba, Manninger Jenő és Héder Miklós, a megyei kormányhivatal igazgatója

Dömötör Csaba a kormány céljai közé sorolta továbbá a nemzeti önállóság, a külföldi érdekérvényesítő képesség megerősítését, valamint a nemzet határokon átívelő egyesítését. A parlamenti államtitkára utalt arra, hogy vannak, akik európai egyesült államokban gondolkodnak, amellyel gyakorlatilag a központi brüsszeli bürokráciát erősítenék meg. Mint mondta: „vitáink arról szólnak, hogy adunk át további jogköröket másoknak, vagy saját kezünkben tartjuk ezeket a döntéseket.” A május 26-i európai parlamenti választások is erről szólnak: a biztonságunkról, a jövőnkről. Ezért szeretnék, hogyha Brüsszel visszavonná azokat a terveket, javaslatokat, amelyek ösztönzik a bevándorlást. A választás tétje éppen az, hogy ne legyen bevándorlást támogató többség az uniós intézményekben.

A rendezvény előtt dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte az érdeklődőket, közöttük számos megyei és járási vezetőt.