Vezető hírek
Húsz éve nem házasodtak annyian, mint tavaly
A házasság hete kapcsán kiadott KSH-elemzés szerint Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, ám ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, amikor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé. Azóta évről évre emelkedett a házasságkötések száma.
Illusztráció
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2016. január-november között 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságra léptek, és a számokból úgy tűnik, hogy az elmúlt húsz évet tekintve 2016-ban házasodtak a legtöbben.
Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4% alá csökkent. Ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 %-re. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, így ebben az évben 5,4% volt az ezer lakosra jutó házasságkötések száma. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek az országon belüli területi különbségek. 2015-ben a skála alján elhelyezkedő Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, míg a skála tetején helyet foglaló Komárom-Esztergom megyében 5,3.
A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75–80% között mozgott. Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.
A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75–80% között mozgott. Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.
Illusztráció
Az élettársi kapcsolatokról nincs rendszeres évenkénti statisztika, mivel jogi értelemben nem tekinthető hivatalos családi állapotnak, és részletes elemzésükre is csak a népszámlálások alapján nyílik lehetőség. Az elmúlt évtizedekben a hagyományos családtípus veszített súlyából, ugyanakkor egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a párkapcsolaton alapuló 2,2 millió családból 19%-nál élettársi kapcsolatban éltek a válaszadók, ez az érték két évtizeddel korábban még alig múlta felül az 5%-ot. Figyelemre méltó az élettársi kapcsolatban élők körének változása: évtizedekkel ezelőtt a válást vagy a megözvegyülést követően választották ezt az együttélési formát, míg ma inkább a házasságot megelőző vagy azt helyettesítő megoldásként döntenek emberek az együttélés mellett. A 20-39 éves nőtlen, hajadon családi állapotú népesség 11,6 %-ának se élettársa, se gyermeke nem volt, teljesen egyedül élt.
A zalaegerszegi Keresztury VMK intézményegységeinek egy közelmúltban megrendezett sajtótájékoztatóján Pölöskey Ildikó, a Családi Intézet csoportvezetője elmondta: helyi szinten 2015-től látható emelkedés az esküvők számát illetően. Az azóta eltelt időszakban újabb 10 százalékos növekedésről lehet beszámolni. Az eddigi 2017-es jelentkezések alapján úgy látszik, hogy ez a lassú növekedés idén is folytatódik. Májusra és augusztusra például már annyi pár jelezte házasságkötési szándékát, hogy a szombati napok szinte beteltek. Sikeresek a témával kapcsolatos rendezvényeik is: nemrég zajlott le a 12. Esküvő Kiállítás (fotók), melynek 5. éve a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ad otthont. A börzén nagyon sok kiállító és még több látogató vett részt idén is. Ez is azt jelzi, hogy van érdeklődés az igényes, szépen kivitelezett esküvők és lakodalmak iránt.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Szarvasokat ütött el a Zalaegerszegre tartó személyvonatAz ’56-os kopjafánál koszorúzott a Tiéd a Város EgyesületAz ’56-os hősökre emlékezett a Göcsej Tisza SzigetIvóvízvezeték rekonstrukció kezdődött a Gasparich Márk utcai tömbbelsőbenKilenc új parkolóhely a Berzsenyi úti tömbbelsőbenMegemlékezések október 23-án ZalaegerszegenAszfaltozás kezdődik a zalaegerszegi Kazinczy térenEcsedi Erzsébet a Prima Díjasok közöttTeke világ kupa: horvát és német arany ZalaegerszegenZalai ápolónő nyerte az első Audrey Evans-Díjat -
rovatunk hírei
Kisfaludi Strobl Zsigmond kiállításNémeth János kiállításBarangolás a Göcseji FalumúzeumbanA zalaegerszegi zsidóság múltja – kiállításKESZTHELY HÍRES HÖLGYEIBalaton Art Alkotóközösség kiállítása"Előttünk nincs titok” 16+ múzeumi találkozások – Rejtély a múzeumban Göcseji MúzeumBemutatkozik... a Göcseji Múzeum farestaurátoraA VILÁGON EGYEDÜLI – Balneológiai és helytörténeti kiállításÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK A LENDVAI ZSINAGÓGÁBAN top 10
Pedagógusokat köszöntöttek ZalaegerszegenÚj és biztonságosabb út a Bartók Béla utca és a Jánka-hegy közöttAszfaltozás kezdődik a zalaegerszegi Kazinczy térenBaleset miatt teljes az útzár Alsónemesapátinál a 76-os főúton25 éves a Zalai CsipkeműhelySzalvétagyűjtők klubja indult ZalaegerszegenMonokróm fotók a Deák Ferenc-könyvtárbanAszfaltozás a Kisfaludy-Ady utcai kereszteződésben ZalaegerszegenZalaegerszegen rendezték a Vass Lajos Népzenei Verseny elődöntőjétMűvészeti központtá és karrierirodává alakítaná át az MMIK épületét a fiatal tervező