Városvédők a településképi rendeletről

A civilek a fél éve hatályban lévő szabályozás pozitívumairól és hiányosságairól is értekeztek. Az ülésen jelen volt Bálizs Andrej főépítész is. Czeglédy András, a városvédők elnöke az ülés előtt lapunknak úgy nyilatkozott: pozitívum, hogy az arculati kézikönyv feltárja a város értékeit, ami alapján megszületett a településkép védelméről szóló rendelet is. Az is jó, hogy nemcsak a műemléki környezet és a szigorúan vett belváros védelme, hanem az attól távolabb eső városrészek is szabályozás alá kerültek. A városvédők szerint azonban van egy-két hiányosság, amire érdemes felhívni a figyelmet.

Pozitívumok és hiányosságok

Hunyadi utca-Kosztolányi utca sarok. A civilek szerint az épülő ház nem illik az utcaképbe.

Nem egyértelmű például, hogy egy-egy soron következő épületrekonstrukció kapcsán a város miképp kíván reagálni a múltban (évtizedekkel ezelőtt) elkövetett hibákra. Vagyis amikor a régi, kisvárosi épületek mellé modern, többszintes házak épültek. Annak idején a legnagyobb hibák ott következtek be, ahol az új épületek mérete jelentősen eltért a városképet addig meghatározó házak léptékétől (például Kovács Károly tér, Kossuth utcai szalagház, kórház fő épülettömbje). A kontrasztok kiegyenlítése fontos lenne, de úgy, hogy az egyes épületek stílusa, az adott történelmi, építészeti korszakot tükröző homlokzati elemek azért ne változzanak drasztikusan a rekonstrukciók által.

Az elnök szerint ráadásul manapság is el lehet követni ugyanilyen hibákat. Nem túl szerencsés például a Kosztolányi-Hunyadi utca sarkán most épülő társasház mérete. A háromszintes épületet a Hunyadi utca léptékéhez igazították, ám a Kosztolányi utcai „villasor” stílusát és városképi jelentőségét nem vették figyelembe. Így egy durva váltást érzékelhet a szemlélő az utcaképben. Sokszor a tulajdonosok és az építészeti igények erőszakolják ki ezeket a környezetet feszítő megoldásokat – fogalmazott.

A civilek nemcsak ezekre a problémákra szeretnék felhívni a városvezetők figyelmét, hanem arra is, ha például valamelyik műemléki, vagy helyi védelem alatt álló épület állaga romlik, és a tulajdonos nem tesz semmit az épület védelme érdekében. Bár a mostani szabályozás egyik előnye az, hogy az úgynevezett településképi kötelezési eljárás keretében a polgármesternek módjában áll felszólítani a tulajdonost az állagvédelemre.

A városvédők ülésén szóba kerültek a köztereken lévő, az utcaképet sokszor zavaró, elcsúfító pavilonok, reklámfelületek, illetve acél szerkezetű távvezetékoszlopok is. A jövőben ezekre a problémás területekre is szeretnék felhívni az önkormányzat és az itt élők figyelmét.