Elismerés Tóth Csabának, a Vadászati Múzeum vezetőjének

  Magyar Természeti-Vadászati örökségért Érdemkeresztet vehette át

A munkásságért, a tatabányai országos vadásznapon az Agrárminisztérium, az Országos Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Nimród vadászújság által alapított Magyar Természeti-Vadászati örökségért Érdemkeresztet vehette át.

- Már gyermekkoromban kialakult a szoros kapcsolat a természettel, minden időmet rovargyűjtésre fordítottam, a vadászatot az egyetem alatt Zsoár Kálmán tanárom, atyai jóbarátom szerettette meg velem – idézte a kezdeteket, elárulva: már egyetemistaként vadásztársasági tag lett, a diplomamunkáját, vadgazdálkodásból írta, majd a Gazdász Vadásztársaság kampusz oktatási és kutatási célú, különleges rendeltetésű vadászterületének fővadásza és szakmai vezetője lett, miközben az egyetemen vadbiológiát tanított. - Bekapcsolódtam a megyei vadászvizsga szakbizottság tevékenységébe. A gímszarvas agancsfejlődése témát kutatva kezdtem a doktori tanulmányaimat (a zalai gímszarvas, illetve dunántúli gímszarvas azóta is az elsőszámú kedvencem). A címet 2009-ben Summa cum laude minősítéssel szereztem meg. 

Ebben az időszakban került Tóth Csaba látókörébe a keszthelyi Vadászati Múzeum létesítése. 2007 óta vezeti az intézményt. Mondja, hogy a munkájában azóta is egymásra épül a gyakorlati szakma és a múzeumi élet.  A Dunántúl vadászati fellegvárának aposztrofálják a múzeumot, melynek látogatottsága kiváló: 80 és 100 ezer fő közötti évente.

– A munkámban fontos tényező volt, hogy a Vadászati Múzeum kialakításában gyakorlatilag szabadkezet kaptam. Elsőként a Windisch-Grätz trófeái kerültek hozzánk, aztán érkezett Dózsa György gyűjteménye. A vadászati múzeum gerincét az intézmény egyik alapítójának, Hidvégi Bélának a gyűjteménye adja. A gyűjtemény kétezer négyzetméteren öt kontinens több mint 300 vadászható vadját mutatja be teljes életnagyságban, eredeti élőhelyüket növényekkel és hangokkal megjelenítve a diorámákban. Ez a múzeum leglátogatottabb része. Pályázati sikerből két újabb szárnnyal tudtuk bővíteni múzeumunkat a 2021 őszi budapesti vadászati világkiállítás megnyitójára. Az egyik ázsiai hegyvidéket, a másik afrikai élőhelyet mutat be. 

A Vadászati Világkiállítás egyik legsikeresebb terme a trófeaterem volt, amelynek berendezését szakmai vezetőként Tóth Csaba irányította. A rendezvény trófeagyűjteményének kialakításához a Festetics-trófeaszemle adott nagy gyakorlatot, annak kicsinyített másaként. A Vadászati Iskola alapítójaként és vezetőjeként az oktatás szívügye, sokat tesz azért, hogy képzett vadászok kerüljenek ki az „iskolapadból”. Szakmai irányítóként, tervezőként számos múzeum és gyűjtemény létrejöttét irányította. Köztük a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Múzeumét, a sümegi Afrika Múzeumét, valamint a csákberényi Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumét. A mai napig 39 hazai és 14 külföldi publikációja jelent meg, munkatársa a Nimród Vadászújságnak is, emellett több kötetnek szerzője, társszerzője. 

Feldolgozta a Vadászati Múzeum történetét, a könyv a vadászati világkiállításra készült. Korábban átvehette a Hubertusz Kereszt arany fokozatát és a Festetics Kulturális Örökség díjat. Nagy megtiszteltetésnek, elismerésnek érzi a nemrég átvett Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet, amit zalaiként elsőként kapott meg.