Templomnyitogató séta a tornyok városában

Impozáns méretű a zalaegerszegi Mária Magdolna-templom

A mai építmény helyén állt az egytornyú előd, melynek első említése azonos a város első írásos említésével (1247), és szintén Mária Magdolna tiszteletére nevezték el, ami ritkaság volt a környéken és az elnevezés pontos oka máig nem ismert. Az új templom három oltára közül a főoltárt szintén Mária Magdolnának szentelték. A török pusztítása után pénzhiány miatt a régi épületet sokáig csak toldozták-foltozták. Majd az új alapkövet 1747-ben tették le. Lassan készült az új templom, és még később történt meg a felszentelése (1803), melyet az építtető püspökök már nem is értek meg. Közben, 1777-ben Mária Terézia az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolta a várost.

Az új templom impozáns méretű. A XVIII. századi Zalaegerszeg teljes lakossága befért volna ide. 3000 fő a befogadó képessége, ami már-már a székesegyházakra emlékeztet. Belmagassága 15 méter, hossza 47 méter, szélessége 26 méter. Napjainkban is a belváros legmagasabb épülete, 50 méteres magasságával maga mögé utasítja a tízemeletes lakóházakat is. Tornyai az 1826-os tűzvész során megsérültek. Egyébként a belső berendezése túlélte a háborús időszakot. Ugyanazt az oltárt, szószéket láthatjuk, mint a 250 évvel ezelőtt idejáró hívek, és ugyanazokba a padokba ülhetünk, mint eleink. 

Zalaegerszeg főtemplomának érdekességei közé tartozik, hogy egyetlen a világon, melynek összes freskóját Cimbal festette, feltehetően segédek nélkül – mondta többek között Tódor Tamás.

A séta az épület mellett, az egykori templomkert területén ért véget. Itt régészeti feltárások során csontkamrát találtak, mely a temetői kápolnához tartozó rész volt, de kevés írásos emlék maradt róla.