Kosárfonásból jeles

Alkotói közösség született Nagykapornakon

A tanfolyamon a kosárfonás ismereteit adta át, a Gránátalma-díjas Dulics Margit kosárfonó népi iparművész irányításával, mondta érdeklődésünkre Farkas Ildikó projektkoordinátor. – Mindvégig arra törekedtünk, hogy a kosárfonás népi hagyományait, értékeit adjuk át. Fontos cél volt a vállalkozóvá válás elősegítése, miután inaktívak, munkanélküliek, továbbá nyugdíjasok alkották a csoportot. Húsz fővel kezdtük, időközben azonban voltak, akik el tudtak helyezkedni, így 12-en vehetik át a képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt. A tanfolyam az NMI Művelődési Intézet Nkft. Zala Megyei Igazgatóságának szervezésében, a „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150” Elfeledett szakmák, népi mesterségek visszatanulása projekt keretében valósult meg.

Az oktatók Dulics Margit (Manyi) kosárfonó mester és testvére, Takács Gézáné (Kati) voltak. A képzés tavaly májusban kezdődött és idén áprilisban fejeződött be. A résztvevők havi egy alkalommal, négyórás foglalkozás keretében igyekeztek elsajátítani a kosárfonás fortélyait.

Farkas Ildikó és Dulics Margit

Mégpedig sikerrel, mint ahogy Dulics Margit kosárfonó népi iparművész mondta: úgy érzi, megvan ennek a 12 alkalomnak az eredménye. Mint fogalmazott, egy-egy tanfolyamon jellemzően mindenki úgy áll neki valami új dolognak, hogy azt nem tudja megcsinálni. A nagykapornaki képzés lányai, asszonyai is rácáfoltak erre, amit a kiállított munkáik is bizonyítanak. Mint minden máshoz, ehhez is akarat kell. A kosárfonáshoz ezen felül jó erős kéz, mert bizony meg kell markolni azt a vesszőt. Először idegenként találkoztak egymással, de rövid időn belül barátságok szövődtek, és most egy alkotói közösségtől búcsúzhat. Arra biztatta a résztvevőket, hogy ne hagyják abba, akár vállalkozóként is folytassák a munkát. Nemcsak hagyományos kosarat, hanem mindenféle használati tárgyat lehet fonni, ami a konyhától kezdve a fürdőszobáig dísze a lakásnak. Ezáltal kiszorítható a műanyag, mert felváltja a természetes anyagból készített termék, hangsúlyozta Dulics Margit.

Sifter Péter, Nagykapornak polgármestere úgy fogalmazott, bajban lenne, ha választania kellene a kosarak között, mert itt csupa profi munkát lát. Mint mondta, büszkék lehetnek magukra, ahogy ő is büszke a képzés résztvevőire, hiszen sikerrel teljesítették a kihívást. Köszönetét fejezte ki a projektfelelős művelődési intézet megyei munkatársainak, az oktatóknak, valamint Sipőcz Saroltának, a helyi faluház kulturális munkatársnak, akik összefogták az egész folyamatot.

– Nagyon megtetszett, a férjemnek is. Együtt járunk vesszőt szedni, amit persze elő kell készíteni, főzni, hántolni, leáztatni. A kötésben pedig az ember fantáziája szab csak határt. Nagyon sokat tanultunk Manyitól, illetve a kis mennyem is megajándékozott egy szakkönyvvel. Miután nyugdíjas vagyok már, nagyon jó időtöltésre leltünk a kosárfonással – mondta érdeklődésünkre Kiss Lászlóné, nagykapornaki lakos.

A rendezvény a tanúsítványok átadásával zárult. A résztvevők személyre szóló emléklapot is kaptak, a tanfolyamon róluk készített fotóval. A folytatás is lehetséges, hiszen létrejött egy alkotói közösség – biztatta Farkas Ildikó projektkoordinátor jelenlévőket –, melyben a Zala megyei igazgatóság munkatársai módszertani segítséget fognak nyújtani.