Turizmusról, vidékfejlesztésről, életérzésről

Beszélgetés Horváth Tihamér vállalkozóval

A termálvíz megtalálása alapozta meg a termálfürdő létesítését, amely a kezdetben még csak szezonálisan működött néhány kültéri medencével. Üzemeltetését átvevő Kehida-Termál Kft. 2000 decemberében rakta le a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő (1-2. kép) alapkövét, amellyel megkezdődött fejlesztéssorozata. Létrejött egy gyógyászati és rekreációs komplexum, amely idén az indulást számítva 23 éves, míg működését tekintve 20 éves, mondta Horváth Tihamér. Az idő nem múlik el nyomtalanul egy ilyen létesítményben, ezért a Covid-járvány időszakát használták ki arra, hogy felújítsák a kültéri gyógymedencét, a benti élményfürdőt és a gyógyászati részleget. Mint fogalmazott, ezzel a fejlesztéssel még nagyobb hangsúlyt kívántak adni a termálfürdő gyógyításban betöltött szerepének. Különösen a neuropátiás betegségek vonatkozásában, hiszen a Covid a pszichés-mentális terhelést és a depressziót is magával hozta. A panaszok enyhítésére, a megnyugvásra, a lelki átszellemülésre nyújt kiváló lehetőséget a termálvíz és a wellness, nemkülönben a baráti társaságban itt eltöltött idő, finom ételek, a kitűnő italok mellett.

Nagyon nehéz a turizmus versenyképességét fenntartani, mert a háború veszélye, és annak európai szinten is a gazdaságra gyakorolt negatív hatása tovább gyengíti az emberek jövőképét, osztotta meg aggodalmát Horváth Tihamér. Mint mondta, a Kehida termálfürdő esetében ennek legkritikusabb következménye abban nyilvánul meg, hogy nincs elég munkatársuk, nincs egy-egy munkahely betöltésére jelentkező. De az is félő, hogy a háború kiterjedése miatt a jobb jövő reményében külföldön dolgozó és onnét hazatérő magyarok beilleszkedése az itthon maradt, a magyar gazdaságot támogató munkatársak közé, vajon milyen feszültséggel fog járni. A munkaerő szempontjából az Alföld sokkal jobb helyzetben van, mint a Nyugat-Dunántúl. A turizmus ugyanis itt több szereplővel és magasabb színvonalon van jelen, ezért nagyobb létszámban lenne szükség többek között pincérekre, szakácsokra, szobaasszonyokra és masszőrökre, vélekedett.

Mindezek ellenére pozitív változások is történek a Kehida termálfürdő életében, hiszen a felújítást követően jelentősen nőtt a látogatottság. Nem bezárásban gondolkodnak, hanem továbbra is fejlesztésekben, bízva a jövőben.  Bár a jelenlegi helyzet, az orosz–ukrán konfliktus egyelőre nem engedi ennek a bizalomnak a megélését, fejtette ki Horváth Tihamér.

A Kehida Termál Hotelben 42 légkondicionált szoba van, két vagy több ággyal, egyebek mellett telefonnal, minibárral, széffel, televízióval, ingyenes internet elérhetőséggel, zuhanyzós vagy kádas fürdőszobával ellátva, többféle minőségi kategóriában valamint luxusszolgáltatásokkal. A szállodába elsősorban magyar családokat várnak, ők vannak többségben, de a cseh, szlovák, szlovén és a horvát vendégek is egyre nagyobb számban érkeznek. A korosztályokat tekintve a hétköznapokat az idősebbek, míg a hétvégeket a gyermekes családok részesítik előnyben.

Horváth Tihamér nagy lehetőséget látott a mélyépítésben.  Testvérével együtt alapított Horváth-Ép Kft.-vel ezt aknázták ki. Mint mondta, évtizedeken keresztül élvezték szépségét, és azt az örömet, ahogy munkájuknak is köszönhetően a magyarországi közmű- és közúti infrastruktúra fejlettségi szintje egyre inkább kezdte beérni a nyugati országokét. A Kehida azért lett feladataik központja, mert jó érzés volt látni az egykori agrártelepülés fejődését a termálturizmus hatására. Kehidakustány a korábbi állami gazdaság és termelőszövetkezet jóvoltából működött, és a rendszerváltás után lezuhant. Nem sok esélye volt arra, hogy az akkor közel húsz százalékos munkanélküliséget megszüntesse. A kiutat a vidékfejlesztés jelentette, amely számára egyértelműen szép feladat. A falu felemelkedésében töltött be fontos szerepet a termálfürdő létesítése, de akkor még nem tudtak annyira mélyen belelátni abba, vajon milyen hatásai lesznek az általa elindított gazdasági és kulturális fejődésnek a település életében. Persze voltak ellenségeskedők, de hamar rájöttek előnyére, végül ők húzták a legtöbb hasznot a szálláskiadással.

Kilátás Vindornyakról

Horváth Tihamér kiemelte, az eredmények elégedettséggel töltik el, amit nem lehet pénzben mérni. Nem lehet mérlegre tenni a sokszoros sikerélménnyel, amit egy megépített ház, egy felújított út, egy kiépített infrastruktúra jelentett, és jelent évek múlva is, visszanézve minderre. Terve volt bőven. Kehidakustányban a turisták igényeit kielégítendően benzinkutat, bevásárlóközpontot, időskorúaknak nyaralóházakat szeretett volna építeni, de ezt a globális gazdaság által keltett válságok megakadályozták.

Mint fogalmazott, nem tudja letenni a lantot 72 évesen, ma is mindennap 14 órát dolgozik. Igaz elfárad. De a fáradtságot nem a stressz, hanem az elvégzett munka okozza. Ezért is elégedett. A vidékfejlesztés iránti elkötelezettségét jól mutatja az is, hogy az ötvenes éveiben a Magyar Életérzés Nonprofit Kft. vállalkozásával a vindornyalaki Öreg-hegyen is a falusi turizmus kiépítésébe fogott. Találó a cég elnevezése, mert itt valóban az élet érzésére lelhet az ember. Nemkülönben az a szándék vezérelte, hogy az emberek példájukat látva, vállaljanak feladatot a falusi vendéglátásban, amely a település fejlődését is előmozdítja. A turizmus megköveteli a tisztességes magatartást, s ezáltal jó és követendő példát tudnak mutatni a fiataloknak, emelte ki végül Horváth Tihamér, akinek nevéhez köthető a SZÉP-kártya, a belföldi turizmus ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze is.