Nyugdíjas klub az Eötvös-iskola könyvtárában

Kulturális programokon, kirándulásokon is részt vesznek; most Kovács Virág színész volt a vendég

Az idő gyorsan halad, a havi rendszerességgel az iskola könyvtárában működő klub már a hetedik évét tapossa. Pesti Lászlóné (Teri néni) klubvezetőt kérdeztük a működésről.

- 1996-ban, a Millenniumi évében, amikor országosan sok ünnepség volt, azt gondoltuk, hogy illene az iskolában is egy szép műsort összeállítani. Az igazgató úr, Hanzséros Alajos erre igent mondott. A honfoglalástól napjainkig terveztük az epizódokat. Összeállt egy pedagógus stáb. Aztán a következő bő 20 évben ebből nőtte ki magát az évenkénti „Eötvös-műsor”, a tanév egy meghatározó, sokszereplős rendezvénye. A kollégákkal nagyon aktív lett a kapcsolat, melynek ez a kulturális program volt az alapja. Erre a műsorra összeverbuválódott csapat tagjai aztán sorban nyugdíjba mentek és nem akartuk, hogy megszakadjanak a szálak – idézi fel az előzményeket Pesti Lászlóné, aki magyar-könyvtár szakos tanárként volt az Eötvös-műsorok főszervezője, főfelelőse. – Szinte azonos korosztályúként kezdtünk dolgozni az Eötvösben, aminek 45 évvel ezelőtt még Népköztársaság Úti Általános Iskola volt a neve. És egyre többen vagyunk nyugdíjasok az alapító körből. 41 tagú a klubunk, havonta egyszer találkozunk, főként az iskolában. 

- Csak együttlét és múltidéző beszélgetések?

- Az élménybeszámolókon túl kulturális programokon, kirándulásokon veszünk részt, előadókat kérünk fel, például egészségmegőrzési témában. Vendégeket is szoktunk hívni. Ez utóbbihoz tartozik, amikor közismertebb volt diákjainkat látjuk vendégül. Figyeljük az életük alakulását, mindebben sokat segít a közösségi média. Így találkoztunk a városi bíróságon dolgozó három bíróval, egykori tanítványainkkal, Németh Norberttel a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorával, Sárközi-Takács Bernadett világbajnokságon ezüstérmes mestercukrásszal, Kiss-Molnár Istvánnal, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház igazgatójával.

A fenti sorozat folytatásaként az idei első találkozón, januárban ismét egy volt diák állt az egykori katedra előtt. Kovács Virág, a Hevesi Színház színésze, meg is jegyezte, hiába szerepel már évek óta sok száz idegen ember előtt, most mégis úgy érzi, mintha felelnie kellene a jobb jegyért, az ismerős arcok előtt a legnehezebb kiállni. 

- Én még az Apáczai-iskolában kezdtem a sulit, másodikban kerültünk át az Eötvösbe. Teri néni nagyon hamar kiszúrt szereplőnek, talán azért mert a nővéremet már ismerte erről az oldaláról. Szinte minden Eötvös-műsorban szerepeltem, vagy az énekkarral, aminek szintén tagja voltam, vagy tánccal, vagy egyéni szereppel. Erős alapot adott ez nekem a pályaválasztáshoz és gyakorlatot a színpadon álláshoz. Még a felvételi versemet is Teri néni választotta, ami egy 14 éves lánynak elég erős volt, így visszagondolva, de bejuttatott a művészeti gimnáziumba Pécsen – idézte fel Kovács Virág, miközben köszönetet mondott az útra indító lehetőségekért.

Ez alkalommal is elszavalta a nevezett verset, Fehér László balladáját, illetve énekelt az egyik főszerepéből, a Félőlény című mesejátékból egy dalt. Majd válaszolt a színházi élettel kapcsolatban feltett kérdésekre. – Teri néni meg az iskola nagyon sok művészt nevelt, már ha csak az én korosztályomra gondolok is. Ezt nem tudjuk eléggé megköszönni.

A jelenlévő pedagógusok pedig megköszönték a visszaigazolást a munkájukról, mely, ahogy az élet ez úttal is bizonyította, még évekkel később is hatással van az egykori diákokra.