Vadsóska: napló egy édes árváról

Elöljáróban a moderálást vállaló keszthelyi könyvtárigazgató röviden összefoglalta a kötet tartalmát. Erdélyben, egy gyermekotthonban nevelkedik Vadsóska. Nyolc éves korától tíz éven át, a felnőtté válásáig kíséri figyelemmel életének hétköznapjait a szerző, aki keresztanyjává válik a lánynak. Vadsóska szívszorító és megható pillanatok és események tükrében válik hirtelenjében kamasszá. Pappné Beke Judit egy érzelmes, felkavaró, vidám és szomorú, minden ízében hiteles szeretetkönyvnek nevezte a fél évvel ezelőtt megjelent munkát.

Az író elmondta, hogy a könyv egy nem vérszerinti ember befogadásáról, a küzdelmekről, a nehézségekről, az árvaellátás megélt tapasztalatairól szól. A főszereplő halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységből érkező, nem kívánt erdélyi magyar árvaházi gyermek. A lány kitartó a szorgalomban, tehetséges az okosságban és buzgó a serénykedésben, így hamar ráeszmél arra, hogy tanulással kitörhet a nehéz környezetéből. Idén fog érettségizni, és az írónő arra biztat minket, olvasókat, hogy legyünk derűlátók Vadsóska életének folytatását illetően. Vecsei Kiss Mária költő a napló előszavában arról értekezik, hogy nem könnyű egy árvagyerek sorsa, de nincs könnyű dolga az örökbefogadójának, nevelőjének, pártfogójának sem. Egy sérült lélek természetének megismerése, megértése, a gyógyulás felé terelgetése sok türelmet, kitartó munkát, segítőkészséget és önzetlen szeretetet igényel, és sokszor rejt csalódást és váratlan buktatókat. Az édes-keserű, felkavaróan hiteles történet néha kiábrándító, néha felkavaró tanulságaival minden köntörfalazást félretéve ad őszinte látleletet. A szerzőt három évtizedes barátság köti Pitti Katalin Érdemes Művészhez, a népdalok szerelmeséhez, aki ősigazságokkal, vágyakkal teli székely dalokkal tette emlékezetessé a könyvbemutatót.