A filmezés szabadságot ad

Az Egerszegi Páholy vendége ezúttal Kamarás Iván volt. A színművésszel az est új háziasszonya, Buza Beáta beszélgetett. Sok minden szóba került: gyerekkor, család, hivatás, a színművészeti főiskola nehézségei. És persze a motorozás és a sport is, hiszen a színész életében ezek mindig meghatározóak voltak. Úszás, jóga, TRX, vagy akár gyógytorna is szóba jöhet.

Kamarás Iván a Páholyban

Kamarás Iván sokáig tagja volt a Vígszínháznak, majd szabadúszó lett. Mint mesélte, úgy érezte teljesen elfáradt, kiüresedett. Egyik munkától a másikig élt, szabadideje alig volt. Ezért is fordult inkább a filmezés felé. (Az országos ismertséget A miniszter félrelép hozta meg neki.) Bár a színház a szerelme, a film több szabadságot ad, hiszen időszakosabb dolog. A kötöttség a forgatásokra korlátozódik. Az is izgalmas, hogy minden filmmel kap egy új családot, mert a stábtagok összekovácsolódnak a munka alatt. A színházban meg inkább az van, hogy a társulat együtt öregszik.

Magát olyan karakterszínésznek tartja, aki komikus, de ha kell drámai is tud lenni: így komplex szerepeket szeret eljátszani. Persze a zenéléstől sem szakadt el soha. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz is van egy kis köze. 2004-ben ő volt Luficer, Ruszt József utolsó rendezésében, Az ember tragédiájában. Mostanában látható a Nagy duettben. Mint mondja ezt azért vállalta el, mert tudja saját magát hozni benne, és kíváncsi volt arra is, hogy egy kereskedelmi tévében lehet-e igényes szórakoztatóműsort készíteni. Úgy érzi, hogy igen.

Az esten a színész zenész énjét is láthatta a közönség. A Roy és Ádámból ismert Nagy Ádámmal közösen lépett színpadra. Az Idegenek az éjszakában című produkció során Frank Sinatra-, illetve az 1930-1950-es évek világslágerei csendültek fel.