Királydráma a trón körül

  Zalaegerszegi előadás Petőfi művéből

A Petőfi 200 emlékév apropóján állították színpadra a Keresztury VMK-ban Petőfi Sándor első és egyetlen színpadi művét. A Tigris és hiéna 1846-ban született, ősbemutatójára azonban 1883-ig várni kellett, akkor sem Pesten, hanem Kolozsváron láthatták a nézők. Petőfi, aki rengeteg Shakespeare-művet fordított, arra tett kísérletet, hogy a híres angol író királydrámáinak dramaturgiáját átültesse magyar történeti környezetbe. A zalaegerszegi előadás rendezője Pénzes Csaba lapunknak azt mondta, Petőfi szövege ma is érvényes gondolatokat tartalmaz. Az Árpád-kori – II. (Vak) Béla uralkodása idején játszódó – történetben mindenki rokona és ellensége mindenkinek. Az emberi tulajdonságok és a hatalom iránti vágy ma is ugyanúgy megvan, mint Shakespeare-, vagy Petőfi korában. A költő persze akkor a reformkori csatározásokat is megjelenítette a darabban, de az ellenségeskedés, a bosszú, a sárdobálás ma ugyanúgy része a politikai életnek, így ez egy mindig és mindenhol aktuális darab – fogalmazott a rendező.

A Tigris és hiéna eredetileg egy két felvonásos, harmincszereplős mű, így a zalaegerszegi előadás koncepciója mindenekelőtt az volt, hogy egy 60 perces bemutatóra „sűrítsék” a művet, a főbb szereplőkön keresztül bontva ki a történetet. A cselekmény – a maga kusza kapcsolati hálójával – egy minimalizált térben játszódik. Díszlet nincs, illetve az maga a trónszék, mely mindvégig középen marad, mozdulatlanul. Mivel a műben alapból sincs túl sok helyszín, a trón körül zajlanak a drámai események. A színekkel (fekete-fehér), fényekkel és mozgásokkal pedig szinte minden kifejezhető, elmesélhető – tette hozzá Pénzes Csaba. A jelmezek Polgár Péter vizuális tervező munkáját dicsérik, aki futurisztikus ruhákba öltöztette a szereplőket. A rendező szerint a középkort idéző jelmezekkel talán nehézkesnek, idejétmúltnak tűnt volna a darab. Úgy érezték, hogy korhű viselettel kevésbé működne az előadás. Sőt, a szereplők mozgását is behatárolta volna. Ezekkel a modern ruhákkal viszont egyfajta kortalanságot, időn túliságot fejeznek ki.

A Tigris és hiéna szereplői között jórészt a Hevesi Sándor Színház művészeit láthatjuk. Vak Bélát Kovács Martin, feleségét (Ilonát) Magyar Cecília, Borics fejedelmet Helvaci Ersan David, anyját (Predszlávát) Dura Veronika alakítja. De Hidas Luca, D. Varga Ádám, Fritz Attila és H. Horváth Gyula is színpadra lép… vagy inkább forgolódik a trón körül…