A Balaton védelmét is szolgálja

Regionális hatású szennyvízberuházás valósult meg Zalalövőn

Gyarmati Antal polgármester a városházán tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EU Kohéziós Alapjából valamint a KEHOP-programból finanszírozott projekt nemcsak Zalalövő, de Lenti és a Vas megyei Jánosháza és Körmend térségét is érintette. Az elnyert 5,5 milliárd forint támogatási összeg 17 településen oszlott meg, amelyből Zalalövőre 652 millió forint jutott. A projekt szükségességét az indokolta, hogy az 1970-es évek elején épült szennyvíztelep korszerűtlenné vált, a kibocsátott szennyvíz határértékei már nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak. A kivitelezés során korszerűsítették és modernizálták a szennyvíztisztító telepet, két átemelőt valamint 300 méter új csatornahálózatot építettek. Mindez lehetővé teszi, hogy a lakosság közel 100 százaléka ráköthessen a már kiváló határértékeket produkáló telepre. Biztosíthatja a környező Vas megyei települések (Szaknyér, Őrimagyarósd, Hegyhátszentjakab és Jánosháza) csatlakozását is a rendszerre. A térség a Zala folyó révén a Balaton vízgyűjtőterületéhez tartozik, ami csak tovább növeli a regionális közműfejlesztés környezetvédelmi jelentőségét.

Gyarmati Antal, Vigh László, Arnhoffer András és Kovács Tamás

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a rendszerváltás követően számos településen épült ki az addig hiányzó infrastruktúra: a gáz-, az ivóvíz-, a szennyvíz- valamint a telefonhálózat. Mint fogalmazott, vannak még fehér foltok, amelyek felszámolására, illetve a falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítására lehetőséget biztosít az a 4000 milliárd forintos forrás is, ami a 2027-ig tartó uniós ciklusban áll rendelkezésre többek között erre a célra. A zalalövői szennyvízberuházásra rátérve azt mondta, egy több évtizede kialakított közmű újult meg, és vált korszerűvé az érvényes környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. elnöke elmondta, hogy a hálózatbővítés a Zrínyi és a Bajcsy-Zsilinszky utcákban lévő 16 ingatlant érintette, amelynek köszönhetően szinte az egész várost lefedi a közmű. A szennyvíztelepen megújították a gépészetet és a technológiát, ami a korábbi napi 600 köbméter kapacitást 720 köbméterre emelte. Ezáltal a 3000 lakosú egyenérték 4772 lakosra növekedett. A 2018-ban kezdődő projektben a kiszolgáló épületeket is felújították, ami modernebb körülményeket tesz lehetővé az ott dolgozók számára.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, a beruházás közvetlen haszonélvezői a kollégái, akik a nap 24 órájában biztosítják a fejlesztés során két párhuzamos technológiai sorral megtámogatott rendszer működését. Úgy fogalmazott, a zalalövői telep felzárkózott a zalaegerszegihez. Az új szennyvízkezelési technológiának köszönhetően jobban ki tudják vonni a nitrogént és a foszfort, így a megtisztított víz nyugodtan folyhat a Zalába, és onnét a Balatonba. A szennyvíziszapot a megyeszékhelyi telep biogáz üzemébe szállítják, ahol nem fosszilis villamos energiát állítanak elő belőle. A maradék iszapot pedig a mezőgazdaság számára kínálják hasznosításra.