Méhek milliárdjai az élelmiszer-előállításban

Erdős Norbert azzal kezdte, hogy hazánk méznagyhatalom, hiszen Spanyolország és Románia után a harmadik legnagyobb méztermelő ország az EU-ban. A 20 ezer hazai méhész évente átlagosan 25 ezer tonna mézet állít elő, melynek 75 százaléka nyugat-európai piacokon kel el. Számukra éppen ezért nem mindegy, hogy milyen minőségű vagy hamisított méz kerül be kívülről, például Kínából az EU-ba. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint a bekerülő méz 20 százaléka hamisított. Mint fogalmazott, mindemellett nagyobb hangsúllyal bír az, hogy a növényfajok 84, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ az a méhek általi beporzástól. Becslések szerint az így előállított gazdasági érték az unióban évi 14,2 milliárd euró. Ökológiai szempontból a helyzetet súlyosbítja, hogy sem Kínában, sem az Egyesült Államokban sincs elegendő méh, emberek által végzett mesterséges beporzásra például az amerikai kormány évente kétmilliárd dollárt költ.

Vigh László és Erdős Norbert zalai mézet kóstol

A Méz-jelentés több javaslatot is tartalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató rendezése érdekében. Többek között azt, hogy jogszabályokkal kényszerítsék a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket. Ez nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem közegészségügyi kérdés is. A megoldás az lenne, ha a megfoghatatlan „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkén feltüntetnék, hogy a végtermékben lévő mézek mely ország(ok)ból származnak, mégpedig mézek aránya sorrendjében.

A jelentésben Erdős Norbert kitér a sikeres „európai mézes reggeli” kezdeményezés elterjesztésére, a hazai iskolatej- és gyümölcsprogramok „mézes kiegészítésére”, továbbá a méhészek oktatására és képzésére, a méhek egészségét veszélyeztető növényvédőszer-hatóanyagok esetleges betiltására, a méhészek oktatására, valamint a méhészeknek járó uniós támogatásokra.

Hampuk Gábor, Vigh László, Erdős Norbert és Marton Zoltán a sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón Hampuk Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Zala megyei szaktanácsadója és Marton Zoltán, a Zalaegerszeg és Környéke Méhészeti Egyesület elnöke is méltatta az ágazat helyzetét javítani szándékozó Méz-jelentést, aminek révén az Európai Parlament (EP) első alkalommal foglalkozik a méhekkel, a mézzel, a méhek természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepével.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is kiemelte az általa is támogatott ügy fontosságát, bízva abban, hogy a Méz-jelentést a február 28-ai nyilvános vita után elfogadják az EP március 1-jei plenáris ülésén. Ezt követően meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyeket Zala megye 1200 méhésze is elvár.