2024.06.21., péntek - Alajos, LeilaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Tulipánok a tulipános szökőkút körül

2023. április 18. kedd, 18:50
Szerző: Bánfi Kati; Fotó: B.K.
Különösen szép tulipán ágyások veszik körül a város jelképévé vált Dísz téri tulipános szökőkutat. Szinte hihetetlen, hogy Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész alkotása idén már 38 esztendős. Bár a kút a hűvös idő miatt még nem üzemel, körülötte lévő gyönyörű virágok még ebben az esős időben is megállítják a járókelőket.

A népszerű virág hagymáját sokáig megették

Kicsit utána néztünk a virág eredetének. Bár vannak ellentmondásos és vitatott kérdések, most nem ezek eldöntése a cél. A törökök jöttek, láttak és visszamentek, a tulipán pedig jött, maradt, és győzött. Bár ez is néhány száz év kérdése volt. A virág megíratlan őstörténete az emberi táplálkozás prózai fejezetéhez tartozik, olvasható dr. Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész „A magyarság virágai” című könyvében. Tudniillik, hagymáját elfogyasztották, ajánlatosan főzve, mert egyébként hánytató hatású. Annak ellenére, hogy Eurázsiában a mérsékelt égövön széles körben elterjedtek a vad változatai, mint szépség, sokáig felfedezetlen maradt.

Az első rajz a növényről 1559-ből való (Augusburg). Ekkoriban kezdett elterjedni Közép-Európában a virág. Eleinte az előkelő réteg kertjeit díszítette. A barokk színpompájához illettek színváltozatai. Ebben a korszakban éppen ez a változékonysága adta keresettségét. Ennek fokozására főleg magról nevelték a növényt, mert egy növény magjáról különböző új egyedek várhatók. Az újdonsághajhászás vezetett Hollandiában a tulpomániához, a tőzsdére került növény akár egy ház árával is vetekedhetett (1634). A tupipánok ösztönzik a virágfestészetet is. Franciaországban pedig a Bourbonok, XIII. Lajossal az élen, mint az akkori európai divat meghatározói cserélték a mintát egyre inkább tulipánosra, nagy hatást téve ezzel az iparművészetre is.

Magyarországon Mátyás király udvarában indult a botanikai élet. Majd mind sok más helyen, az orvosbotanika élte a virágkorát: az orvosok és gyógyszerészek gyógyító céllal rendelkeztek kertekkel. Ezt váltotta fel elsőként Pozsonyban a hercegprímás kert, ahol már az esztétika kapott fő hangsúlyt. Lippay György hercegprímás (1600-1666) nevét kell megemlíteni, akitől az egész ország a kertészetet tanulta majd 200 évig. Könyvet is kiadott Pozsonyi kert címmel. Az első adat is innét származik az 1640-es évekből, amikor is Erdélybe 131 tulipánt küldtek a pozsonyi kertből. Ő kedveltette meg e növényt az országban.

Egyébként hazánk vadtulipánja vagy tulipántja hiszen mindkét név használatban volt, a sárga színű Tulipa hungarica (1835-ben fedezték fel, amikor a kertekben is már elterjedt volt a kerti tulipán. Felfedezője Roche Antal, névadója Borbás Vince). A virág nevét a török-perzsa turbán vagy tulpán fejfedőről kapta, melyhez hasonlít az alakja. Ez a név a magyar nyelvbe német közvetítéssel jutott. A magyar irodalomban először Zrínyi Miklós említi 1651-ben a Fantasia poetica művében. Hazánkban is először a kiváltságosok virága volt, a szegényeknek pedig a kidobott hagyma eledel. A felvilágosodás korában azonban a változatosságot az egyszerűség váltja fel, ez igaz lesz a tulipánkeresletre is, színben és állandóságban egyaránt. Így lesz lassan a polgárság virága, terjed el a falusi kertekben is. Megkezdi hódító útját Európában. 

Ennek a hódításnak egyik látható eredménye a Dísz téri tulipán is. De a kultusz nem áll meg, hazánkban is egyre több helyen ültetnek látványoságként, vagy a szüretelhetőség kedvéért tulipánmezőt. A hozzánk legközelebbi Csömödéren található. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK