Vezető hírek

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

Életkorunktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk. Még a legfiatalabb korosztály sem bújhat ki alóla teljesen, hiszen szüleik, nagyszüleik még biztos, hogy eltöltöttek néhány évet vagy évtizedet a rendszerváltozás előtti időszakban.

Idén száz esztendős a ZTE. A jeles évforduló alkalmából centenáriumi sétára várta az érdeklődőket a Tourinform Iroda. A sport-és helytörténeti kalandozáson ezúttal Sóska Zoltán idegenvezető kalauzolta a közönséget. Afféle meglepetésvendégként pedig jelen volt Péter Zoltán válogatott labdarúgó is.

Bagod északi határában dolgoznak a Göcseji Múzeum munkatársai, hogy megtalálják az 1970-es években meglelt 2-3. századi, márványból faragott sírkő még hiányzó darabját. Ezen állhat az a felirat, amelyből fény derülhet a sírkőn ábrázolt római katona és családja kilétére. Ezt még rejti a föld, ami egy hét ezer évvel ezelőtti település nyomait viszont már megmutatta.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

A nemrégiben avatott II. Rákóczi Ferenc szobor előtt tisztelegve „villámkiállításra” került sor a Rákóczi Emlékév Testület és a helyi KDNP szervezésében. Az emlékmű köré állított tablók a fejedelem életútját, a történelmi kort és a szabadságharcot mutatták be.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.

Bödeháza szentistvánlaki falurészében emlékkövet avattak a nemzeti összetartozás szimbólumaként a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az emlékkő az 1910-ben állított kereszt szomszédságában fekszik, ott, ahol eredetileg húzódott volna a trianoni határ Magyarország és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Állam, a későbbi Jugoszlávia között.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

Buday Mihály festőművész „1848/49 szellemében” című tárlata nyílt meg a Zalaegerszegi Városi Rendőrkapitányság tanácstermében, csütörtökön. Ahogy a festőművész mondta, azért 13 festményből áll sorozat, mert a szabadságharc hősei mellett az aradi vértanúk emléke előtt is ki kívánta fejezni tiszteletét.

Sokáig OTI-székház volt, aztán néhány korosztálynak SZTK-ként maradt meg az emlékezetében (vagy rémálmaiban). Manapság leginkább Kamarák Házaként ismerjük a Kosztolányi- és a Petőfi utca sarkán álló épületet. A közelmúltban egy kamarai nyílt nap keretében részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők a Petőfi utca 24. szám alatt álló ház történetével és titkaival.

Miskulancia saláta, meg tikfi éles lében. Mit ettek eleink a középkorban, és a mai ételek közül mi nem kerülhetett volna az asztalra Mátyás király idején? A Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége dr. Bilkei Irén főlevéltáros volt, aki a középkori és kora újkori táplálkozás rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

Befejeződött a türjei Árpád-kori prépostsági templom régészeti feltárása, mely során ráleltek az alapító Dénes bán sírhelyére, valamint egy eddig nem ismert kriptára, amelyben az 1757-ben elhunyt Nolbeck Rafael prépost nyugodott egy rendtársa, három előkelő hölgy és egy gyermek mellett. A sajtóesemény után újratemetésen vett tőlük végső búcsút Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát és a rend tagjai. A kripta bezárása előtt elhelyeztek abban egy időkapszulát.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.