Vezető hírek

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

Egy 1845-ből származó, az egykori zalaegerszegi piacteret ábrázoló dagerrotípia került elő tavaly ősszel a Francia Fotográfiai Társaság gyűjteményéből, Fisli Éva (a Magyar Nemzeti Múzeum történésze és Történeti Fényképtárának munkatársa) kutatásai közben.

Talán már a járványügyi helyzet ihlette, de lehet, hogy csak a véletlen, hogy a Göcseji Múzeum „A hónap műtárgya” című programsorozatának keretében, két 19. századi gyógyszeres tégely került ki a polgármesteri hivatal aulájának vitrinjébe. Igaz egyik növény sem lenne alkalmas influenza, vagy ne adj’ isten koronavírus-fertőzés gyógyítására.

A Keszthelyi Kórház alapításának 2019-es 260. évfordulója alkalmából jelentetett meg jubileumi kötetet dr. Szutrély Péter orvos, aki édesapja révén kötődik a nagy múltú intézmény több évtizedéhez.

Lassan három éve, hogy a leszármazottak jóvoltából a Göcseji Múzeumba került az intézmény egykori igazgatójának, dr. Szentmihályi Imrének az írásos hagyatéka. Az irategyüttes részleteiről, valamint a múzeum legfrissebb kutatásairól a közelmúltban megrendezett Pillanatképek című szimpóziumon hallhattak előadásokat az érdeklődők.

A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.

Keszthely iskolavárosi jellegéhez méltón állított emléket az egykori, Nagyváthy Jánosról elnevezett középiskolának dr. Lángi Péter, aki egész pedagógusi pályáját az intézményben töltötte.

A napokban jelent meg Balogh Margit történész, Az Apát úr - Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című kötete. Az életrajzi kiadványt a Göcseji Múzeum szervezésében mutatták be a város dísztermében. Mint az bevezetésként elhangzott: a 20. századi történelem egy különleges, ellentmondásos, ám meghatározó személyiségéről van szó. A mai napig sokan és sokat beszélnek róla.

30 éve szabadon címmel látható kiállítás a Hevesi Sándor Színház előtti Ruszt József téren. A tizenkét tablóból álló tárlat a rendszerváltozás 1989-90-es éveinek állít emléket. Az installációt egy grafikákkal díszített Trabant is színesíti.

Általában már gyerekkorunktól kezdve azt halljuk, hogy könyvbe firkálni, sorok közé, vagy lapszélre írogatni nem szabad. Kivéve a tankönyveket, vagy a tanulás céljára használt köteteket. (Ám ez utóbbiak esetében is sokan inkább a „kijegyzetelésre” esküsznek és nem az aláhúzogatásra.)

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.

A napokban jelent meg Tar Ferenc történész, a hévízi Bibó Gimnázium nyugalmazott tanárának riportkötete, melyben a Festetics családnál egykor dolgozó emberek szólalnak meg.

Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum és annak tragikus következményei közelgő évfordulójára kiállítást rendeztek a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban. Részben az intézmény saját, trianoni, és ez időszak kőolajipari vonatkozású anyagait, részben ismerősök, támogatók által felajánlott tárgyi és egyéb emlékeket mutatnak be a nyilvánosságnak.

Marhavágó, vérporító, csontozó, feldolgozó, csomagoló, na és a híres termékek. Zala felvágott, Kópé szelet, pikniksonka és társai. Egy hajdan volt élelmiszeripari vállalat mindennapjaiba nyerhet betekintést az, aki ellátogat a kertvárosi Apáczai Művelődési Központ kiállítóterébe.

Napjainkban egyre többen vágnak bele – akár teljesen laikusként is – családfakutatásba, hiszen szinte alig van olyan ember, akit ne érdekelne valamilyen szinten dédszülei, ükapái, vagy épp szépanyái múltja.

Kétévente számolnak be a megyében működő közgyűjtemények munkatársai az intézményekben zajló aktuális kutatásokról. A több mint harminc évvel ezelőtt életre hívott Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok szervezője idén a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára volt.

A restaurátor különleges, sokak számára érdekes munkája került a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében október végén tartott múzeumi rendezvény középpontjába.

Deák Ferenc születésének 216. évfordulójára emlékeztek október 17-én Zalaegerszegen, a róla elnevezett téren. A haza bölcsének születésnapján immár három évtizede szerveznek koszorúzással egybekötött ünnepséget a Deák-szobornál.

A Dunántúl, Pest megye, Duna-Tisza köze, Dél-Alföld, Tiszántúl, Észak-Magyarország, Vajdaság és Erdély gazdag sírjel kultúrájáról árulkodik a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkja, amit október 3-án avattak fel Zalaegerszegen. A maga nemében egyedülálló létesítmény a Gébárti Kézműves Háza szomszédságában lévő kis erdő ölelésében kapott helyet.