Vezető hírek

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében rendezett konferencián tíz zalai születésű, az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló főtiszt életéről esett szó.

A leágazásokkal együtt egy kilométer hosszan nyúlik el a település alatt. Legmélyebb része 30 méter. A bunkernek három bejárata van, és körülbelül ezer fő befogadására tervezték. Szerencsére „élesben” sosem kellett kipróbálni. Manapság koncertnek is helyet ad.

Az örményesi pálos kolostor emlékére szervezett szabadtéri programot Zalacsány önkormányzata és a Pálos Vendégház. A rendezvény fő aktualitását az adta, hogy idén szeptemberben megkezdik a kolostor tényleges feltárását. A kutatás folytatódik Vállusnál is, ahol tavaly a pálos rendi kolostor romjai mellett tárgyi leletek is előkerültek.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

A tavaly ősszel országjáró körútjára indult vándorkiállítás látványos installációs elemekkel, és több mint 200 műtárggyal jeleníti meg Spekál József mérnök ezredes továbbá S. Nagy Anikó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) főigazgató-helyettes magángyűjteményét felhasználva, az osztrák–magyar hadsereg illetve a magyar lakosság étkezési szokásait, táplálkozási lehetőségeit és élelmezési nehézségeit.

A gyerekkora révén Hévízhez is kötődő Flavius Theodosius, későbbi nevén I., vagy Nagy Theodosius római császárt és a korát idézték vissza április közepén, egy kétnapos tavaszköszöntő programmal, melynek díszvendégei között a Tizedik Gemina Légió Hagyományőrzőit köszöntötték.

Avar kori ló és lovasa került felszínre egy vízmosta horhosban Zalaapáti területén. Illetve egészen pontosan első „körben” csak egy koponya látszott ki a földből a hóolvadást és az esőzést követően Zalaapáti-Hosszúfalu egyik domboldalán.

Vasművességre és állandó megtelepedésre utaló leletek kerültek elő Letenyétől nyugatra, a Csitári erdő szomszédságában. A Göcseji Múzeum régészei az M70-es út kétszer kétsávosra bővítése kapcsán végeztek megelőző régészeti feltárást az érintett szakaszon.

A magyar honvédség 170 éves történetét eleveníti fel a Honvédek a páston, vívók a csatatéren című tárlat, mely március 15-én nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítás Máday Norbert és Gausz Tamás magángyűjtők kollekciójából, valamint a Göcseji Múzeum témához illeszkedő anyagából válogat.

Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848. márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.

A forradalmat két szándék vezette, egyrészt, hogy megszabadítsák az országot az idegen uralomtól, másrészt, hogy az igazságtalan hűbéri rendszert felváltsák egy igazságosabb, Európa fejlettebb országaihoz igazodni tudó polgári berendezkedésre.

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

Vadászat, beteljesületlen szerelem, bor és megújuló természet. Mitológiából ismert történetek és alakok, de keresztény szimbolika is megjelenik a lapzártánkkal egy időben záruló Seuso-kiállítás kincsein. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása három hétig volt látható a Göcseji Múzeumban.

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

Zalaegerszegre érkezett a Seuso-kincs. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását a Göcseji Múzeumban tekinthetik meg december közepéig a látogatók. A késő római császárkor páratlan és kalandos sorsú leletanyagát bemutató tárlat ünnepélyes megnyitójára a város dísztermében került sor.

Előkerültek a város középkori plébániatemplomának, illetve a püspöki udvarháznak az építéséhez használt téglaégető kemencék. Legalább is a leletek alapján ezt feltételezik a Göcseji Múzeum szakemberei, akik a városvezetéssel közösen tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót a leendő Mindszenty-központ területén.