Vezető hírek

Búcsúszentlászló adott otthont a Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések 22. találkozójának a hét végén. A rendezvény fényét emelte, hogy ezt Szent László trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben tehették meg, házigazdaként olyan településként, mely a lovagkirály neve mellett egyetlenként utal búcsújáróhely voltára.

A zalai sajtó másfél évszázados történetével kapcsolatban hangzottak el előadások a közelmúltban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A magyar őstörténet régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről tartott előadást a közelmúltban dr. Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.

A magyar fotótörténet számára is izgalmas kiadvány született, miközben Zalaegerszeg múltjába és egy helyi fotográfus életébe is bepillantást nyerhetünk…460 korabeli fotón keresztül.

„Elődeink magasra tették a lécet… Meg tudod ugrani? Te mit teszel a településedért?” – ez az önvizsgálatra utaló tükörfelirat az utolsó tárgyi emléke a Balatoni Múzeum várostörténeti kiállításának, amit a közelmúltban nyitottak meg. A kronologikus rendben vezetett időutazásra szeptember 10-éig várják az érdeklődőket.

Befejeződtek a régészeti munkák az Őrtilos és Belezna közötti Zrínyi-Újváron, véget ért ugyanis a török kori vár kútjának feltárása. Kutatnivaló még bőven lenne a területen, és egyelőre az is bizonytalan, hogy mi lesz a most kiásott leletek sorsa – mondta érdeklődésünkre dr. Vándor László régész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója.

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

A római kori közösségi élet, valamint az alkoholos italok története volt a téma az idei Régészet Napján. A Magyar Régész Szövetség ötödik alkalommal hirdet ilyenkor tematikus országos programot, melyhez már második alkalommal kapcsolódott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. A rendezvényt családiassá tették a gyerekeknek számára kínált „régészesdi” játékok.

Hogyan zajlottak a deportálások, kik voltak az embermentők, milyen volt az élet a lágerekben - akár a foglyok, akár a tisztek szemszögéből? Hogyan működtek a hivatalos szervek, mi lett a sorsa a hazatérteknek, na és maradéktalanul megtörtént –e a bűnösök felelősségre vonása?

Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940-45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

Jubilál idén Zalaegerszeg, az első írásos említésének 770. évfordulója kapcsán. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Apáczai Tagkönyvtárában szerették volna, ha ennek az ünnepnek a része a Kertváros létrejöttének 60. évfordulója is. A kezdetektől napjainkig tartó emlékidézés többségében fotókból álló kiállítás, amely egy hónapig látogatható.

2019-ben ezeréves évfordulót ünnepelhet Zalavár és Zalaapáti közössége, ugyanis 1019-es keltezésű a zalavári Várszigeten egykor álló bencés monostor első adománylevele. A közelgő évfordulóra való felkészülés jegyében szerveztek ma konferenciát – Bencés és nemzeti értékeink megmentése címmel –, melynek a Kis-Balaton Ház, majd Zalaapáti bencés temploma adott otthont.

„Elnök úr, betörtek!” – ezzel a mondattal keltették fel Czikó János törvényszéki elnököt 1931. november elsején, vasárnap. A Zalaegerszegi Törvényszéket aznap éjjel rabolták ki „mégpedig az utolsó fillérig!” Ez a történet is olvasható a Bírósági históriák című kiadványban, melyet a közelmúltban mutattak be a törvényszéken.

Örök mementóul szolgál az a börtönmúzeum, melyet a Mártírok úti egykori ÁVH székház (későbbi leánykollégium) néhány földszinti és alagsori helyiségéből alakítottak ki. A Zalaegerszegi Büszkeségpont a kommunizmus borzalmaira; a meghurcoltakra és az áldozatokra emlékezik. Mindenekelőtt azokra, akiket éppen ezen épület falai között tartottak fogva.

A Dunántúlt egykor benépesítő népek viseletét és arcvonásait tárja a látogatók elé az 5. századtól a 13. századig az a szeptember közepéig a Balatoni Múzeumban megtekinthető rendhagyó kiállítás, amelyiken koponyák, szobor- és rajzalapú arcrekonstrukciók mellett a sírokból előkerült használati tárgyak, ékszerek is megcsodálhatóak.

Eleink nyomában címmel indított várostörténeti sétasorozatot Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából a Göcseji Múzeum. Az első sétán Megyeri Anna történész, muzeológus kalauzolta a szépszámú közönséget előbb a Kálvária-, majd az izraelita temetőben.

A magyar régészettudomány atyjaként is ismert Rómer Flóris (1815-1889) tiszteletére avattak emléktáblát a Göcseji Falumúzeum zalacsébi fatemplomának falán. A domborművet – melynek létrehozását a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezte – Béres János szobrászművész készítette.

Találmánytervek, golyóstollak, az első megvalósult íróeszköz példány, sok személyes dokumentum és hagyatéktárgy is látható Hévízen azon a május 19-éig nyitva tartó kiállításon, amely Bíró László Józsefnek, a golyóstoll feltalálójának állít emléket.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.