Vezető hírek

November 28-tól Zalaegerszegen is látható lesz a késő római császárkor páratlan és kalandos sorsú leletanyaga, a Seuso-kincs. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállításának a Göcseji Múzeum ad otthont. A tárlat december 17-ig látogatható, meghosszabbított nyitva tartással.

„Akik a világban nyomot hagytak” címmel nyílt tablókiállítás a Kölcsey Ferenc Gimnázium galériájában, a Zalaegerszegei Zsidó Kulturális Napok alkalmából. A bő két hétig tartó eseménysorozatot Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke nyitotta meg.

Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen a vasútállomáson található emlékműnél. Immár tizenötödik éve helyeznek el itt, Farkas Ferenc szobrászművész alkotásánál koszorúkat, gyújtanak mécsest, miközben a túlélők is felidézik a 73 évvel ezelőtti eseményeket.

Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty Emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

Cseh Valentin zalaegerszegi történész A nándorfehérvári csata 1456 című kötetének második kiadását mutatták be az elmúlt héten.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulója alkalmából megrendezett keszthelyi ünnepség helyszíne – a csapadékos időjárás miatt – a Fő téri templom lett, ahol elsőként Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom vezetője mutatott be ökomenikus szentmisét Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész és Zichy Emőke református lelkész közreműködésével.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én. Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről.

A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.

Október végéig látogatható a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban az a korabeli, és napjaink fotóiból készült tárlat, mely a város történetét idézi fel néhány tabló segítségével.

A Tájak–Korok–Múzeumok Kőrösi Csoma Sándor Klub és a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár a minap tartotta a Szent László lovagkirályra emlékező rendezvényét.

Castrum Kemend néven 1370-ben említették először oklevelekben Kemend várát, amit 1664-ben égetett fel a Bécs felé vonuló hatalmas török sereg. Az egykor álló vár emlékére 1947-ben emeltek először fakeresztet, amely évtizedekig bírta az időjárás viszontagságait. Idén Kemendollár önkormányzata és a Pókaszepetki Egyházközség új fakeresztet állíttatott, amit a közelmúltban szenteltek fel a vár és a település védelmezői tiszteletére.

Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

Az egykori Egerszegi várat érintő területen még soha nem zajlott ekkora felületet érintő régészeti munka, s valószínűleg a következő évtizedekben nem is lesz rá lehetőség. Nem csoda, hogy mind a szakma, mind a nagyközönség kíváncsi a feltárásra – fogalmazott lapunknak Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze.

A mai Fenékpuszta területén épült, 15 hektáros egykori késő római erőd környezetében, a régészeti kutatások alapján azt feltételezik, hogy az erőd egy, a térséget mezőgazdasági termékekkel ellátó logisztikai bázis lehetett.

Zalaegerszeg város 770 éves történetét dolgozza fel az a kötet, amelyben hét szerző nyolc korszakot felölelő tanulmányát összesen 845 fotó illusztrálja. A zalai megyeszékhely első írásos említésének 770. évfordulójára készített egyedülálló kiadványt a város dísztermében ajánlották az érdeklődők figyelmébe.

Búcsúszentlászló adott otthont a Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések 22. találkozójának a hét végén. A rendezvény fényét emelte, hogy ezt Szent László trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben tehették meg, házigazdaként olyan településként, mely a lovagkirály neve mellett egyetlenként utal búcsújáróhely voltára.