2021.10.27., szerda - SzabinaZalaegerszeg időjárása

Archivum

Fókuszban a falumúzeum fejlesztése

2014. szeptember 17. szerda, 14:25
Címkék:

Ismét fókuszba került a Göcseji Falumúzeum fejlesztése. Az ország első szabadtéri múzeumának modernizálása már többször napirenden volt az elmúlt években. Készült már terv egy nagyméretű fogadóépület létrehozásáról, melyhez forrást is találtak, ám a közigazgatás átalakítása miatt többször fenntartót váltott a múzeum, így a megvalósítás elmaradt.

skanzen 4

Cél: 21. századi élmény a zsúpfedelek között

A város idegenforgalmi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a skanzen szolgáltatásainak és programjainak bővítése. Mindennek az alapja viszont az, hogy megtörténjen a Falumúzeum utcában a régóta várt csatornázás – mondta lapunknak Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője, aki a skanzen 2014-24-es fejlesztési stratégiáját készítette.

- A közműfejlesztés jelenleg közbeszerzési eljárás alatt van, így remélhetőleg hamarosan megoldódhat ez az évek óta húzódó probléma. Ezt követően neki lehet állni az ütemtervszerű fejlesztésnek.

skanzen 2

- Mi lenne a kezdőlépés?

- Blokkokra és témacsoportokra bontottuk a területet, ami azt jelenti, hogy a látogatók fogadására, és a skanzenben eltöltött idő meghosszabbítására is hangsúlyt szeretnék fordítani. Első körben a falumúzeum előtti területen épülne új fogadóépület és étterem. Megváltozna a beléptetés és a parkolás rendje, bővítenénk a parkolóhelyek számát. Ha ez megvan, jöhet egy szakmai, vagy ha úgy tetszik muzeológiai fejlesztés. Azt is várjuk, hogy tovább folytatódjon a belső elkerülő út kiépítése, ami a Stadion utcától a Kiskondás étteremig tart majd. Ezzel megközelíthetőbbé válik a skanzen, és megoldódnak a közlekedési problémák egy-egy nagyobb rendezvény alatt.

- Új épületek is kerülhetnek a skanzenbe, vagy inkább a meglévő porták jobb kihasználásáról van szó?

- Az a cél, hogy a látogatók akár egy fél, vagy egy teljes napot is eltölthessenek a falumúzeumban, úgyhogy mindkét irányban szeretnénk mozdulni. Hiányzik több közösségi épület ahhoz, hogy teljes legyen a falukép. A tervek között szerepel egy klasszikus falusi kocsma és egy iskola felépítése is. A Finnugor Néprajzi Parkkal szemközt, pedig nyitnánk egy új utcát, ahol már téglaépületek állnának. Az itt felépített házakat később apartmanként lehetne használni; vagyis kiadnánk őket, hogy legyen bevétele a múzeumnak. A már meglévő porták funkcióját bővítenénk: mesteremberek költöznének az udvarokba, ahol különféle munkafolyamatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

skanzen 3

- Az új épületek esetében valós házak kerülnénk át a falumúzeumba, vagy az iskola és a kocsma imitálná csak a korabeli építészeti jellegzetességeket. Egyáltalán mennyire lelhető még fel Göcsejben építészeti érték?

- Ez egy olyan kérdés, amin még a szakemberek is vitatkoznak. Szerencsére vannak olyan régi házak, épületek, amiknek bizonyos részeit fel lehet használni, át lehet emelni; homlokzati elemeket, nyílászárókat. Az azonban biztos, hogy mai anyagokkal és eszközökkel is kell dolgoznunk.

- Említette a Finnugor Néprajzi Parkot; az itteni házakra is ráférne némi felújítás...

- Ez igaz, hiszen a 90-es évek végén létesült a park, és azóta jó néhány épület állaga leromlott. Sajnos a múzeum költségvetésében nincs erre külön összeg, így egyelőre nem látjuk, hogy milyen forrásból valósulhat meg a felújítás. Lehet, hogy újra kell gondolni a park és a skanzen viszonyát, szerepét, és hogy mi az, amit be tudunk mutatni a hanti-manysi kultúrából. A Manysi-porta például alkalmas arra, hogy mind a finnugor építészet, mind a lakáskultúra és életmód sajátosságait megjelenítse.

- Milyen eszközökkel lehet a mai gyerekeknek és fiataloknak érdekessé tenni a skanzent? Hogy lehet 21. századi élményt varázsolni a zsúpfedelek közé?

- Sokfajta megközelítés létezik. Az biztos, hogy élővé kell tenni a helyet! Az a jó, ha minél több házban és udvaron történik valami látványos dolog. A malom őröljön, a kemence süssön, a Zala holtágát pedig használjuk ki valamilyen vízi tevékenységhez. Manapság divatosak az élményparkok, a különlegesen kialakított játszóterek, tanösvények. Ezeket valamilyen organikus, a múzeumhoz illő, természetközeli formában mindenképpen szeretnénk beépíteni az új elemek közé. Újdonság lenne továbbá az is, hogy a Magyar Olajipari és Gázipari Múzeummal szorosabbra fűznénk a kapcsolatot. A megye történetéhez ugyanis szervesen hozzátartozik az olajipar, ami jó néhány falu életmódját, építészetét és kultúráját megváltoztatta. Valamilyen látványos, áthidaló térelemmel össze lehetne kapcsolni a két intézményt és a két múzeum kiállítási anyagait. A lényeg az, hogy a múlt, a ma eszközeivel, élményszerű módon kerüljön bemutatásra.

skanzen 1

- A tervek gyakorlatilag készen vannak, mikorra várható, hogy elindul a fejlesztés első üteme?

- Bizakodóak vagyunk, hiszen Balaicz Zoltán alpolgármester és polgármester-jelölt volt már a skanzenben terepszemlén, ismeri az elképzeléseinket, és maximálisan támogatja is azokat. Az új skanzen része a város megújult idegenforgalmi koncepciójának is. Remélhetőleg a választások után elindulhat egy intenzív lobbitevékenység, annál is inkább, mert 2018-ban 50 éves lesz az ország első skanzene, ami egy jó lehetőség és hívó szó a különböző források felkutatására. Azt gondolom, hogy amit a göcseji ember tudott a fenntarthatóságról, és az ökológiáról, azt kár volt elfelejteni, mert ez a tudás kincset ér. Ha úgy tetszik, a skanzen ennek a tudásnak a kincsesbányája, ami nem csak a múlt bemutatására alkalmas, hanem egyfajta környezettudatos személet kialakítására is.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK