Archivum

Széchenyire emlékeztek

2010. április 13. kedd, 17:27

Címkék:

Gróf Széchenyi István, a nagy magyar politikus és államférfi halálának 150. évfordulója emlékére tartottak koszorúzást a keszthelyi Széchenyi emléktáblánál. A „legnagyobb magyar” ország újító munkájának lényegét és életútját az ünnepségen Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója foglalta össze.

A reformkor legnagyobbika volt

A magyar történelmi alakok között egy három évvel ezelőtti felmérés szerint a legrátermettebbnek és legalkalmasabbnak titulált államférfi életútját megvilágítva az ünnepi alkalom szónoka beszélt arról, hogy az 1810-es, húszas évtizedben a tapasztalatszerzés szándékával sokat utazó tehetős fiatalember Európa számos országának technikai vívmányait, kultúráját, és intézményeit is megismerte, amelyeket később hazájában is bevezethetőnek gondolt.

Fejet hajtottak a legnagyobb magyar emléke előtt.

Egy modern ember szemszögéből nézte az itthoniakat. A nagy teherbíró, sokrétűségéért is megbecsülést érdemlő férfiút tiszteljük a tudományos akadémia megalapításáért, a Hitel és a Világ című reformmunkáiért, a lóversenysport fellendítéséért, a Nemzeti Kaszinó létrehozásáért, a dunai gőzhajózás életre, hívásáért, az óbudai hajógyár alapításáért, az Al-Duna és a Tisza szabályozásáért, a róla elnevezett útépítő programért, a Lánchíd építéséért, a honi színházügy támogatásáért, a bortermelés ösztönzéséért.

Havasi Bálint külön említést tett az 1840-es években induló balatoni gőzhajózás beindításáról, ami ugyancsak nevéhez köthető. A tavi hajózás modernizálásában nagy áttörést az óriási lapátkerekes Kisfaludy gőzhajó megépítése jelentett. A gőzös 1846. ősz eleji próbaútját követően Keszthelyről, Keneséről és Alsóőrsről menetrendszerűen szállította a vendégeket az északi parton található fő idegenforgalmi központba: Balatonfüredre.

A Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi miniszterének idegeit megviselte a forradalom és szabadságharc bukása és a fokozódó ellentétek. Az önnemesítésért és Magyarország jólétéért küzdő politikust azután 1860. április 6-án öngyilkosságba?, vagy gyilkosságba? kergették.
A rendezvény végén Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere és Manninger Jenő a megyegyűlés elnöke is megkoszorúzta a Széchenyi utca alsó részén lévő emléktáblát.