Újabb ünnepség Alsópáhokon

Alsópáhokon Tamássy Teréz vezetésével már második esztendeje működik a rovásírás szakkör, ahol az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerekkel ismerkedhetnek meg kicsik és nagyok. Jelenleg 14-en indultak a versenyen. A művelődési ház keretein belül működő szakkör szinte egyedülállónak számít az országban. Őseink írásformájával megismerkedni manapság nemigen van lehetősége az ifjúságnak.

Napjainkban számos ember érdeklődését felkeltette az írás ezen formája. Legtöbben titkosírásként használják, vagy a népi-nemzeti hagyományőrzés keretében ápolják ennek az érdekes kultúrtörténeti tényezőnek az emlékét.

A verseny záró eseményeként a falu lakosai, a meghívottak és a sajtó jelenlétében a Hévízi út közepén, a régi, üdvözlő falutábla helyén, ünnepélyes keretek között felavatták a település akácfa oszlopokon álló, kőrisfából készített rovás-feliratos helységnévtábláját.

A Nefelejcs Nyugdíjasklub és a Boroszlán Népzenei Együttes közreműködésével zajlott ünnepi rendezvényen Czigány Sándor polgármester örömmel és büszkén szólt arról, hogy többek önzetlen munkájával a folyamatosan fejlődő település, a megyében elsőként egy olyan jelképpel gazdagodott, ami a község belső értékeiből, a magyarságtudatukból is felvillant egy darabot.

Szakács Gábor, a magyarság múltjának és őseinek tisztelete, emlékük megőrzése és népszerűsítése céljából alakult Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke két dal eléneklése előtt magyar nemzettársai előtt egyebek mellett kifejtette: az elődök Magyar Adorján, Torma Zsófia voltak azok, akik az ABC-t és az írásműveltséget a középkorból ránk átörökítették.

Székelyföldön az összetartozást szimbolizálva sok helyen település-, utcanév, bolt-, vállalkozás táblát állítottak. Fadrusz János szobrászművész, a kolozsvári Mátyás-szobor készítőjének, a rovásírás szó megalkotójának kérése is valóra vált immár Alsópáhokon is.

Az ősi írásmóddal való helynévtábla feliratozásra vonatkozó óhaját a község elöljárói örömmel és büszkén vállalták fel. Az Erdélyből indult mozgalomnak egyelőre a Nyugat-dunántúlon csak kevés követője akadt (Bajna, Budajenő), a megyénkben pedig Alsópáhok volt az első, ahol a településjelző tábla feliratát már rovásírással is megjelenítették. A felavatott táblát mintegy kilencven munkaóra ráfordításával Ivusza Csaba helyi fafaragó készítette.