2020.01.28., kedd - Adél Zalaegerszeg időjárása

Archivum

Fejezetek Zalaegerszeg évszázadaiból

2016. június 08. szerda, 20:38
Címkék:

Tavaly ünnepelte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának 130. évfordulóját, melyről számos program is megemlékezett. Éppen egy évvel ezelőtt, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen egy tudományos ülést szervezett a város Dísztermében Egerszegi évszázadok címmel.

img 8337 2

Újabb kötet a város történetéről

A konferencia anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott, melyet szintén a Díszteremben mutattak be a közönségnek. Balaicz Zoltán polgármester (a könyv előszavának szerzője) a tavalyi várostörténeti konferenciával és a most megjelent kiadvánnyal kapcsolatban elmondta: méltó módon ünnepelt 2015-ben Zalaegerszeg, s a tudományos ülés anyagából egy nívós, a város múltjához és a tavalyi évfordulóhoz illő kötet született. A polgármester utalt rá: jövőre ismét jubileumi év lesz, hiszen 2017-ben a megyeszékhely első írásos említésnek 770. évfordulóját ünnepli. A helytörténettel foglalkozó szakemberek így már most készülhetnek egy a tavalyihoz hasonló, színvonalas tudományos ülésre, ahol természetesen már a legfrissebb kutatások eredményeiről számolhatnak be.

Az Egerszegi évszázadok – Fejezetek Zalaegerszeg történetéből című kötetet Kiss Gábor könyvtárigazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: nemcsak tartalmában, hanem küllemében is igényes könyv született, ez utóbbi Orbán Ildikó grafikus munkáját dicséri. A kötetet Molnár András, a levéltár igazgatója szerkesztette, a tavalyi konferencia tematikáját követve.

A könyvnek nem célja (ahogy a konferenciának sem volt), hogy a város történetének minden lényeges momentumát felelevenítse. Sokkal inkább egy-egy érdekes témán keresztül mutatja be Zalaegerszeg elmúlt évszázadait, és a közélet néhány fontosabb szereplőjét. A kötet tizenegy szerzőjének (Bilkei Irén, Csomor Erzsébet, Cselenkó Borbála, Kapiller Imre, Foki Ibolya, Gyimesi Endre, Megyeri Anna, Paksy Zoltán, Molnár András, Cseh Valentin, Káli Csaba) tanulmányai a középkori mezőváros történetétől egészen a II. világháborút követő választásokig tárják az olvasók elé a város fejlődésének, rendezett tanácsú várossá válásának főbb pillanatait. Ezenkívül Zalaegerszeg korabeli pecsét- és címerváltozatairól éppúgy olvashatunk, mint a Mária Magdolna plébániatemplom építéstörténetéről, vagy olyan korabeli polgárok életútjáról, mint Pathy János városbíró, Keresztury József ügyvéd- polgármester és Tivolt János képviselő.

A 20. század történései egyrészt a két világháború közötti képviselőtestület társadalomtörténeti szempontból is izgalmas összetétele alapján, valamint az egerszegi honvédek erdélyi bevonulásán keresztül tárulnak fel. De a várost ért bombatámadásokról és a II. világháborút követő 1945-ös, 1947-es, majd 1949-es választásokról is találunk érdekes tanulmányokat.

Kiss Gábor a kötet egyes fejezeteit bemutatva felelevenítette többek között a Mária Magdolnát ábrázoló korabeli pecsétek, majd címerek körüli vitákat, illetve a város függetlenségi törekvéseinek, rendezett tanácsú várossá válásának évtizedeit (1849-1885). A két világháború közötti időszakot prezentálva pedig utalt rá: az akkori városi tanácsüléseken még nem volt pártpolitika; a képviselők csak a város ügyeivel foglalkoztak. A könyv utolsó tanulmányából – mely a háborút követő három választást elemzi – azonban már jól látszik, hogy a politika - vagyis a kommunista párt erőszakos politikai játszmái - révén hogyan szorultak ki társadalmi csoportok a választásra jogosultak névsorából, és hogyan manipulálták a kékcédulákkal az 1947-es választásokat.

Az új várostörténeti kiadvány hatszáz példányban jelent meg, s bár kereskedelmi forgalomba nem kerül, az iskolák, közgyűjtemények és kulturális intézmények révén eljut a helytörténet iránt érdeklődőkhöz.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK