2024.06.21., péntek - Alajos, LeilaZalaegerszeg időjárása

Archivum

Iskola és kocsma a skanzenben

2015. augusztus 12. szerda, 20:26
Címkék:

A szabadtéri néprajzi gyűjtemények aktuális kérdéseiről rendezett szakmai konferenciát júliusban a Göcseji Falumúzeum. A skanzen foglalkoztató termében zajló országos találkozón a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a fővárosi Néprajzi Múzeum munkatársai is részt vettek, de Somogy megyéből és Kárpátaljáról is érkeztek előadók. Az eseményen részt vett továbbá Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is.

skanzen 1

Konferencia a szabadtéri gyűjtemények fejlesztéséről

A "Korok és kultúrák találkozása a szabadtéri néprajzi gyűjteményekben" című konferencia egyik nem titkolt szándéka volt az is, hogy a résztvevők véleményezzék a Göcseji Falumúzeum fejlesztési terveit. Dévényi Sándor építész, az MMA alelnöke, a falumúzeum fejlesztési projektjének vezető tervezője előadásában építészeti szempontból elemezte az elképzeléseket. Mint mondta: az átalakulásnál az a cél, hogy a Zala völgye, a Gébárti-tó és környéke, valamint a falumúzeum együttesen tudjon fejlődni, és turisztikai célponttá válni. Szerinte a Zala régi medrének revitalizációja például fontos lehet a megújulás szempontjából. Részletesen szólt tovább az új fogadóépület terveiről, valamint a skanzen látványelemeinek bővítéséről.

Mint ismert a Göcseji Múzeum évek óta tervezi a skanzen bővítését, annál is inkább mert a szabadtéri gyűjtemény jelenleg a 19. század közepének, végének jellegzetes göcseji falusi képét mutatja. Az intézmény szeretné, ha a továbbiakban a 20. század első évtizedeinek jellegzetes épületei (és nemcsak a lakóházak) is meg tudnának jelenni a skanzenben. A fejlesztés másik fontos eleme a fogadóépület átalakítása, bővítése lenne.

A falumúzeum fejlesztésének muzeológiai kérdéseiről Marx Mária, a Göcseji Múzeum etnográfusa beszélt a konferencián. Összehasonlította a mostani terveket a falumúzeum legelső időszakával, vagyis az intézmény első igazgatójának, Szentmihályi Imre néprajzkutatónak a munkásságával. Mint mondta: Szentmihályiék a hatvanas években leginkább faépületeket hoztak a skanzenbe, hiszen azokat könnyebb volt eredeti helyükről elszállítani, majd újra összerakni őket. A vályogházak szállítása és felépítése már egy jóval komolyabb munkát igényelt; ám a falumúzeum kiépítése során mindig arra törekedtek, hogy lehetőleg minden szöget eredetiben használjanak fel. Az azóta eltelt évtizedekben megváltoztak a muzeológiai szempontok. A skanzen további fejlesztése elkerülhetetlen, hiszen a jelenlegi gyűjteményből sok minden hiányzik. A tervek szerint a következő években régi iskolaépület, kocsma, és négy új porta is felállításra kerülhet. Ezek között már a 20. századra jellemző téglaépületek is megjelennek. Az újonnan bekerülő épületek viszont rekonstrukciók lesznek. Vagyis az eredeti épületeket felmérik, lefotózzák és annak pontos mása épül majd fel a falumúzeumban. Az etnográfus szerint fontos lesz olyan szakembereket találni az építkezéshez, akik még tudják alkalmazni a korabeli anyagokat és építészeti technikákat.

Az etnográfus a konferencia után lapunknak elmondta: az is szerepel az elképzelések között, hogy a fazekasság bemutatásán kívül más mesterségek műhelyei is megjelenjenek a gyűjteményben. Így asztalosműhely, vagy bádogosműhely is épülhet, de Fekete György és idősebb Frankovics Tibor szerszámgyűjteménye is itt lelhet új otthonra. Az új épületek a mostani finnugor néprajzi park helyére kerülnek (ez utóbbiból valószínűleg csak a Mari porta marad majd meg, hiszen a többi ház állaga nagyon leromlott). A gyűjtemény bővítéséhez infrastruktúra fejlesztésre (csatornázásra, utcák kialakítására) is szükség lesz.

skanzen 2

Marx Mária elmondta: a hosszú távú tervek között az is szerepel, hogy egy úgynevezett "olajos faluból" származó kisebb ház is bekerüljön a skanzenbe, amit a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum közelében építenének fel, ami egyfajta átmenetet, átkötést képezne a két intézmény között.

A Göcseji Falumúzeum a fejlesztésekkel az egykori faépületeket, vályogházakat, majd a legkorábbi téglaépületeket is be tudná mutatni a látogatóknak. Vagyis a 19-20. századra jellemző falvak képét. Az etnográfus szerint nem probléma az, hogy időben nagyobb korszakot ölel majd fel a gyűjtemény, hiszen a falvakban is sokáig egymás mellett éltek (sőt néha élnek ma is) az egyes korszakok lenyomatai.

Az pedig majd a következő néprajzos korosztály feladata lesz, hogy a hatvanas évek jellegzetes falusi kockaházainak helyet találjon a múzeum gyűjteményében.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK